Az eredménykimutatás vertikális elemzése (példa, értelmezés, korlátozás)

Mi az eredménykimutatás vertikális elemzése?

A vertikális elemzés az eredménykimutatás elemzésére utal, ahol a társaság eredménykimutatásában szereplő összes tétel az ilyen kimutatáson belüli árbevétel százalékában szerepel, és így segíti a vállalat teljesítményének elemzését, kiemelve, hogy felfelé vagy felfelé mutat-e. csökkenő trend.

A Colgate eredménykimutatásának vertikális elemzése

Lássuk a Colgate eredménykimutatásának vertikális elemzését. Az alábbi pillanatképben az eredménykimutatás minden egyes tételét felosztottuk a nettó árbevétellel a 2007 és 2015 közötti időszakra.

Értelmezés

  • Az értékesítés költségei történelmileg 41% -44% között mozogtak. Ez azt jelenti, hogy a Colgate bruttó haszonkulcsa 56-59% körül mozgott.
  • Csökkenő tendencia figyelhető meg az általános és igazgatási kiadások értékesítésében: a 2007. évi 36,1% -ról a 2015-öt záró év 34,1% -ára.
  • Megjegyezzük azt is, hogy a működési bevételek 2015-ben jelentősen, 17,4% -ra csökkentek.
  • A megfelelő nettó jövedelem szintén 8,6% -ra csökkent 2015-ben.
  • A tényleges adókulcsok 44% -ra ugrottak 2015-ben.

Példák az eredménykimutatás vertikális elemzésére

Lássunk néhány példát az eredménykimutatás vertikális elemzésére annak jobb megértése érdekében.

1. példa

Tekintsük az XYZ Company eredménykimutatásának alábbi példáját:

Ha az év minden egyes sorát elosztjuk az adott év értékesítésével, a Társaság eredménykimutatásának általános méretelemzése a következőképpen néz ki:

Értelmezés

Ha minden számot az év értékesítési számával konvertálunk, az évek során a sorok összehasonlítása egyszerű.

  • A társaság bruttó nyeresége dollárban kifejezve növekedett, de a bruttó profit% az évek során csökkent. Ez azt mutatja, hogy a nyersanyagok és az áruk költsége nőtt, és nincs összhangban az értékesítés növekedésével.
  • Az alkalmazottak fizetése az évek során csökkent.
  • A bérleti és közüzemi, marketing és egyéb költségek az értékesítés százalékában többé-kevésbé változatlanok maradtak.
  • A nettó jövedelem évente körülbelül 1% -kal nőtt.

2. példa

Nézzünk meg egy másik példát: az Apple Inc. eredménykimutatását

Forrás: Apple SEC fájlok

Ha a fentieket az eredménykimutatás általános méretelemzésévé alakítjuk, a következőképpen néz ki:

Az eredménykimutatás értelmezésének vertikális elemzése

  • Valamennyi szám nagyjából megegyezik, az évek során az 1% -2% közötti eltéréssel
  • A Társaság nettó jövedelme 2016-tól 2018-ig 1,5% -kal nőtt
  • A vállalatok kutatási és fejlesztési költségei a nettó árbevétel százalékában közel 1% -kal nőttek

Előnyök

  • Könnyen érthető és értelmezhető: Az eredménykimutatás vertikális elemzése könnyen érthető és értelmezhető. Az elemző, miután az egyes sorok számát az eladások százalékára konvertálta, összehasonlíthatja és jobban elemezheti a Társaság teljesítményét.
  • Idősor-elemzés: Segít a különböző sorok idősor-elemzésében, mint például a ráfordítások, az alkalmazotti fizetés, a bruttó nyereség, az üzemi eredmény és a nettó nyereség.
  • Az elemzés elvégezhető a közös méretlap egyszerre történő megtekintésével. Mivel az összes szám elérhető az eladások százalékában, az elemzők könnyen elemezhetik a Társaság teljesítményének részleteit.
  • Segítség a strukturális összetétel elemzéséhez: Az eredménykimutatás általános méretelemzése segít elemezni és megállapítani az eredménykimutatás bármely szerkezeti elemének változását, azaz a bérköltséget, a marketingköltséget, az értékcsökkenést és az amortizációs költséget.

Korlátozások

  • Nincsenek standard arányok: Mivel az összes sor el van osztva a közös eladási számmal, az eredménykimutatás vertikális elemzésében nincs standard pénzügyi arány (kivéve a haszonkulcsokat). Ezért nem könnyű döntést hozni egy ilyen elemzés és az eredménykimutatás különböző összetevőinek százalékos változásának figyelembevétele alapján.
  • Az árszint / infláció változása : Az eredménykimutatás vertikális elemzése nem veszi figyelembe az árszint változását vagy az inflációs hatásokat. Az értékesítési számok az infláció miatt minden évben felfújhatók, de ezt nem veszik figyelembe, mivel a számokat nem korrigálják az inflációs költségekkel.
  • Számviteli elvek konzisztenciája : Ha az alkalmazott számviteli elvek nem azonosak évről évre, akkor az eredménykimutatás vertikális elemzése haszontalan, amíg ki nem igazítják a változásokkal és évről évre összehasonlíthatóvá teszik .
  • Szezonális ingadozás : Ha a Társaság részt vesz a szezonális jellegű termékek értékesítésében, akkor a vertikális elemzés nem biztos, hogy hasznos. A szezonális ingadozások eltéréseket okoznak az értékesítésben, az eladott áruk költségében; így előfordulhat, hogy a számok nem hasonlíthatók össze egyik időszakról a másikra.
  • Ablakdíszítés : Az ablaktáblázat vagy a Társaság javára alkalmazott számviteli elvek nem ismerhetők fel könnyen az eredménykimutatás vertikális elemzésében. Az ilyen hatások haszontalanná teszik az elemzést.
  • Minőségi elemzés: Csak mennyiségi elemzést nyújt, és nem veszi figyelembe a Társaság által hozott minőségi intézkedéseket, mint például az új marketing technikákat stb.

Következtetés

Az eredménykimutatás vertikális elemzése a bevétel vagy az értékesítés számát 100% -ban, az összes többi sort pedig az eladások százalékában mutatja. A vertikális elemzés összes sorát összehasonlítják ugyanazon utasítás másik sorával; eredménykimutatás esetén bevétel / nettó árbevétel.

Az eredménykimutatás általános mérete vagy vertikális elemzése az a kimutatás, ahol az egyes sorokat az eladások százalékában fejezik ki. Az egyes számok összehasonlítása könnyebbé válik, ha összehasonlítjuk az árbevétel / bevétel százalékában. Míg egy ilyen elemzés hasznos lehet az elemzők számára, hogy összehasonlítsák a Társaság évek vagy két Társaság teljesítményét ugyanazon ágazatban és üzletágban, de megvannak a maga korlátai. Így az elemzésnek figyelembe kell vennie az eredménykimutatás vertikális elemzésének korlátait, az eredmények összehasonlítása és következtetése során.