Nyitott és zárt végű befektetési alapok közötti különbségek
A nyílt végű befektetési alap a lehető legnagyobb szabadságot és rugalmasságot biztosítja a befektetők számára, hogy belépjenek és kilépjenek, amikor csak akarják, és annak változása teljes mértékben a befektetők hitétől függ, míg a közeli végű befektetési alapok rögzített ütemtervet kínálnak a befektetőknek a részvételhez. és az alapból.
A befektetési alap egy szakmailag irányított befektetési rendszer, amelyben a befektetők diverzifikált portfóliókhoz férhetnek hozzá, részvények, kötvények és egyéb korlátozott tőkével rendelkező értékpapírok keverékével. Az ilyen alapok nagyon hasznosak a lakossági befektetők számára, és egy bizonyos ideig befektetési lehetőségként is tekintenek rájuk. Valamennyi befektetési alapot az értékpapírpiac szabályozó hatóságai regisztrálták, például az indiai SEBI, amely bizonyos szintű kényelmet nyújt a befektetőknek és a leendő ügyfeleknek. A befektetők érdekeinek védelme érdekében létrehozott szigorú szabályozás rendelkezésein belül kell működniük.
Befektethető ezekbe az alapokba úgy, hogy befektetési jegyeit / részvényeit az alap meglévő NAV-ján (nettó eszközérték) vásárolja meg, amely a portfólió egy részének részvényeinek teljesítményétől függően ingadozó. Az alapokat hivatásos pénzkezelők kezelik, akik felelősek a befektetők tőkeösszegének befektetéséért annak érdekében, hogy tőkenyereséget és jövedelmet termeljenek a befektetők számára. A befektetés az összes befektető nevében valósul meg, ezért sok készségre van szükség. A befektetési célokat és annak felépítését világosan megfogalmazzák a tájékoztatóban, amely jogi dokumentum, és ugyanezt be kell tartani.
Különböző típusú befektetési alapok létezhetnek, amelyek a lejárati időkeret és a befektetési cél alapján is lebonthatók.
Az alábbi ábra egyértelmű képet ad a befektetési alapokról.
Nyílt végű vs zárt végű befektetési alapok infográfiája
Lássuk a legfontosabb különbségeket a nyílt végű és a zárt végű befektetési alapok között.
Hasonlóságok
- Ezeknek az alapoknak van néhány alapvető hasonlóságuk közöttük, amelyek fenntartják az alapot, és a befektetési alapok közé sorolják őket.
- Ezeket az alapokat szakmailag kezelik azzal a céllal, hogy meghaladják a befektetők nagy csoportja által végrehajtott befektetéseket.
- Célja, hogy ugyanazt elérje egyetlen befektetési eszköz helyett több befektetési eszköz diverzifikálásával.
- A befektetési menedzserek jutalékai vagy díjai attól függhetnek, hogy milyen hozamot tudnak megszerezni a piacról.
- A hasonlóság egy másik pontja a méretgazdaságosságra utal, amely szerint több befektetőtől származó nagy pénzkészlet összegyűjtése lehetővé teszi a beruházási és működési költségek csökkentését.
Főbb különbségek
- A nyílt végű alapok népszerűek a tipikus befektetők körében, mivel lehetővé teszik számukra a belépést és a kilépést bármikor, ezáltal nagy rugalmasságot kínálva számukra. A lezárt alapok fix számmal rendelkeznek részvényekkel, amelyeket más befektetőktől vásárolnak, és rögzített ütemtervük van az alapba történő belépéshez és kilépéshez. Az Új Alap ajánlata mondjuk 30 napig nyitva maradhat, és nem cserélnek le egységeket.
- A nyílt végű alapok tranzakcióit közvetlenül az alapon keresztül hajtják végre, míg a lezárt végűeket kezdetben egy IPO (Initial Public Offering) útján indítják, amelyet követően tőzsdén, az OTC piacon vagy a tőzsdén kereskedett alapoknál jegyzik őket.
- A nyílt végű alap korpusza változatlanul fog változni, mivel dinamikus vásárlással és visszaváltással jár, míg másfelől a korpusz továbbra is rögzített marad, mivel az új részvényeket a megadott határon túl nem kínálják eladásra.
- A nyitott alapok árait naponta egyszer rögzítik a NAV (nettó eszközérték) értékén, lehetőleg a nap végén, és azok az árak, amelyeken az alap részvényei megvásárolhatók az adott napra. A zárt végű alapok egész nap kereskednek, mint a szokásos részvények, és a nap folyamán bármikor az uralkodó áron kereskednek, mivel valós időben működik.
- A nyílt végű alapok szerkezete a kezdetektől fogva előírva van, és nagyrészt magában foglalja a részvényekbe, kötvényekbe és aranyozott szélű értékpapírokba történő befektetéseket, míg a zárt végű alapok alternatív befektetéseket fognak tartalmazni portfóliójában, mint például határidős, derivatívák és FOREX.
- A nyílt végű alap eladási ára magában foglalja a NAV-ot és az esetleges belépési / kilépési terhelést a tájékoztatóban előírtak szerint. Ezek a terhek olyan díjak, amelyeket az alapba történő belépésért vagy kilépésért vagy mindkettőért elsősorban az alapok kezeléséért fizetnek. A közeli alapokkal prémium vagy diszkont árfolyamon kereskednek a NAV.
- A különböző alapok NAV-jait napilapokban vagy a nyílt végű alapok alapjának honlapján jegyzik. a zárt végű pénztárak a pénzügyi újságokból vagy a weboldalon keresztül hetente szerezhetik be NAV-értéküket.
- A nyílt végű alapokban lévő részvények és kötvények teljes részvényeinek számát megszorozzuk a záróárral, és az egyes befektetések eredményét összeadjuk. Az alaphoz kapcsolódó bármely kötelezettség kizárt (például elhatárolt kiadások). Az egy részvényre jutó NAV értékét úgy kapjuk meg, hogy a teljes nettó eszközt elosztjuk a forgalomban lévő részvények számával. A zárt végű alapok részvényeinek árait a piacon tapasztalható kereslet és kínálat alapján határozzák meg, és az árakat ennek megfelelően határoznák meg a tőzsdén.
- A nyílt végű alapok lehetővé teszik a szisztematikus vásárlást, függetlenül a piaci körülményektől, és kisebb mennyiségű befektetést is lehetővé tesznek, ellentétben a zárt végű alapokkal, amelyek csak egyösszegű befektetéseket tesznek lehetővé, így a befektetők számára kockázatosabb megfontolni őket különösen ingatag piaci körülmények között. A trendek azt is sugallják, hogy zárt végű alapok jönnek létre, amikor a piacok rendkívül jól csábító leendő befektetőket teljesítenek.
- Az eszközallokáció vagy az egyensúly helyreállítása olyan nyílt végű alapok esetében lehetséges, amelyek figyelembe veszik a célalapú tervezést, és így megértik az eszközallokáció fontosságát a befektetési portfólióban. Az alapok szerkezete az általános piaci forgatókönyv fordulata esetén módosítható. Ha a részvénypiac emelkedik és a telítettség felé tart, akkor érdemes megvásárolni ugyanannak egy részét, és ugyanezt elterelni az adósságalapok felé. Ilyen rugalmasság zárt végű struktúrában nem lehetséges. Strukturális változtatások nem megengedettek, és hosszú távú befektetés esetén a befektetők nem lennének tisztában a belső részletekkel vagy a kötvényhozamokkal.
Nyílt végű vs zárt végű befektetési alap összehasonlító táblázat
| Alapján fo r Összehasonlítás | Nyílt végű befektetési alapok | Zárt végű befektetési alapok | ||
| Jelentése | Az egységek folyamatos vétele és eladása | A tőke meghatározott számú egység értékesítésével kötött. | ||
| Belépés és kilépés | A befektetők kényelme | A részvétel csak addig, amíg az NFO (Új Alapajánlat) be van kapcsolva | ||
| Elérhetőség | Az alapokkal nem kereskednek a nyílt piacon, és a felvásárolt és eladott részvények mennyisége alapján árazják át őket. A tranzakciókat közvetlenül az alapon keresztül hajtják végre. | Pénzbevonás céljából IPO útján indítják el őket, és ezt követően tőzsdén vagy tőzsdén jegyzik. | ||
| Ármeghatározás | Az egy részvényre jutó NAV értékét úgy kapjuk meg, hogy a teljes nettó eszközt elosztjuk a forgalomban lévő részvények számával. Az esetleges többletköltségeket csökkenteni kell az összes eszközből. | Az érték a nettó nettó értéken alapul, de a tényleges árat a kereslet és a kínálat határozza meg, amely lehetővé teszi a részvények értéke feletti vagy alatti áron történő kereskedést. | ||
| Vezetoi stilus | A körülményektől függően lehet aktív, passzív vagy kombináció. | Aktív vezetési stílust követ. | ||
| Lejárati időszak | Nincs fix futamidő | A fix lejárati idő általában 2-5 év lehet. | ||
| A NAV kiadása | Naponta jelenik meg | Hetente jelenik meg | ||
| Nyereség | A nyereség a befektetőktől és az alapból való kilépés időpontjától függ. Ha túllépték kezdeti befektetésüket, akkor azt nyereségnek kell tekinteni. | A részvényesek nyeresége lehet jövedelem és tőkenyereség-elosztás formájában. Lehet emelhető tőke nyereség is növekvő részvényértékű részvények eladásából, bár adókötelezettségnek van kitéve. | ||
| Corpus | A befektetők bizalmától függően változik. | A korpusz továbbra is rögzített marad, mivel új egységeket nem bocsátanak ki | ||
| Eladási ár | NAV plusz belépési vagy kilépési terhelés a Tájékoztatóban meghatározottak szerint | NAV-ok prémiumain vagy árengedményein kereskednek | ||
| Kereskedés | Közvetlenül az alap jegyzőjétől vásárolták | Brókereken keresztül vásárolt és értékesített. A brókercégek jegyzik és értékesítik az újonnan kibocsátott részvényeket | ||
| Korlátozások | A tőkeáttétel és likviditás befektetéseinek ésszerű korlátozása a magas volatilitás és az ezzel járó kockázatok miatt. | Kevesebb korlátozás vonatkozik a tőkeáttételre és a likviditásra, de szigorú szabályozási korlátok lennének alkalmazhatók. | ||
| Minimális befektetés | Kisebb befektetés, amely vonzó a lakossági befektetők számára, korlátozott rendelkezésre álló pénzzel. | Egyösszegű befektetés megengedett. | ||
| Likviditás | Könnyen felszámolható befektetések | A befektetések olyan illikvid értékpapírokra irányulnak, amelyek 7 napon belül nem adhatók el a NAV-nál. |
Következtetés
Annak ellenére, hogy az egyes kategóriáknak vannak előnyei és hátrányai, a befektetés meghozataláról szóló döntés a befektetők és befektetési céljaik kezében marad. Ez a befektető kockázatvállalási hajlandóságától is függ. A korlátozott tőkével rendelkező lakossági befektető a nyílt végű alapot részesíti előnyben, mivel nagy rugalmasságot kínál, viszonylag stabil hozam mellett.
A zárt végű befektetési alapokba történő befektetés megfontolása dilemmát jelenthet a piacon újonnan megjelenő befektetők számára. Mivel az e struktúrán belüli értékpapírok prémium vagy diszkont áron értékesítik a NAV-ot, a befektetés eredményességének eldöntéséhez el kell dönteni az alapul szolgáló értékpapír belső értékét.