Mi az a fordítási kockázat?
Az átváltási kockázat a vállalat pénzügyi helyzetének (eszközök, források, tőke) változásának kockázata az árfolyamváltozások következtében, és általában a tengerentúlon működő több leányvállalat konszolidált pénzügyi kimutatásainak hazai pénznemben történő jelentésekor jelentkezik.
A hatás főleg azokra a multinacionális cégekre vonatkozik, amelyek vevői és beszállítói bázisuk miatt szándékosan működnek nemzetközi ügyletekben. Ebben a forgatókönyvben a transzlációs kockázat inkább egy olyan folyamatos jelenséghez hasonlít, amelyet minden évben fel kell jegyezni a pénzügyi kimutatásokban. Ezenkívül érinti azokat a cégeket is, amelyeknek devizában vannak eszközei, és amelyeket ugyanúgy hazai pénznemben kell realizálni vagy jelenteni. Ez többnyire egyszeri jelenség, és megfelelő számviteli eljárásokat kell végrehajtani, különben jogi gondokhoz vezethet.
Mivel a devizaingadozásokat nehéz megjósolni, a transzlációs kockázat kiszámíthatatlan lehet, ami bonyolultabbá teszi a jelentést, és ezért a szabályozó szervek szorosan figyelik. Az átváltási kockázat eltér az ügyleti kockázattól, amely a deviza volatilitási kockázata miatt befolyásolja a vállalat pénzforgalmát.
Példa fordítási kockázatra
Vizsgáljunk meg egy egyszerű példát a fordítási kockázatra és annak hatására a cégekre. Vegyünk egy multinacionális vállalatot, amely az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban működik. Működés alatt azt értjük, hogy a cégnek mindkét országban vannak eszközei és kötelezettségei.
Tegyük fel, hogy ennek a cégnek az amerikai irodája 10 000 dolláros működési veszteséget szenved. Ugyanakkor az Egyesült Királyság részlege ugyanebben a jelentési időszakban nettó nyeresége 8 000 font. Mivel a dollár és a font átváltási aránya 0,80, a cég gyakorlatilag nem hoz veszteséget vagy profitot.
Az Egyesült Királyságban elért eredményét az amerikai fióktelep vesztesége semmisítette meg. Eddig jó. Most, mielőtt az anyavállalat összesíti ezeket az adatokat és elkészíti az időközi jelentéseket, változás következik be a makrogazdasági forgatókönyvekben.
Fokozódtak a BREXIT-megbeszélések, amelyek hatással voltak a font fontjára. Hasonlóképpen, az USA és Irán közti keleti gazdasági feszültségek miatt a nyersár és a dollár ára ingadozott. Ezek a forgatókönyvek a dollár font árfolyamának elmozdulásához vezetnek, 80-ról 1,0-re.
Az Egyesült Királyság részlege nyeresége miatt törölt nyereség hirtelen nagyon kicsi lett, ami az anyavállalat nettó nyereségéhez vezetett. Az alábbi táblázat mindkét forgatókönyvet összefoglalja.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a megvalósítás idején nem volt nyereség / veszteség, a vállalatnak most veszteséget kell jelentenie, mivel a forgatókönyvek a devizaingadozások miatt megváltoztak. Habár hipotetikus, ez az egyik legegyszerűbb példa a fordítási kockázatra.
Fontos megjegyzendő megjegyzések a fordítási kockázat változásával kapcsolatban
- A fordítási kockázat általában jogi szabályozású változás, amelyet a szabályozók megkövetelnek. Csak akkor merül fel, ha az anyavállalat úgy dönt, hogy konszolidált pénzügyi kimutatást készít. Például, ha az FMCG major Unilever konszolidált pénzügyi kimutatást jelent az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Európában működő leányvállalatánál, akkor fordítási kockázattal kell szembenéznie. Ha azonban ezeket a leányvállalatokat függetlennek tartja, akkor nem fordul elő fordítási kockázat. Egyszerűen fogalmazva az átváltási kockázat nem a cash flow változása, hanem csak a konszolidált pénzügyi jelentések eredménye.
- Mivel ez a kockázat nem befolyásolja a cash flow-t, hanem csak a beszámolási struktúrát, nem merül fel semmilyen adómentesség, amelyet a cég igénybe vehet. Emellett a transzlációs kockázat miatt a vállalat értéke nem változik, ellentétben más kockázatokkal és kitettségekkel. Egyszerűbben fogalmazva, ez inkább egy mérhető fogalom, nem pedig a cash flow koncepció. Fontos szempont, hogy jelentésekor rögzítjük, és nem valósítjuk meg. Ezért nem lesz téves azt mondani, hogy ez csak feltételezett nyereséget vagy veszteséget eredményez.
- A transzlációs kockázat miatt felmerülő kockázat fordítási kitettségként szerepel a vállalkozás mérlegében. Többféle módszer lehet annak mérésére, mint a jelenlegi / nincs jelenlegi módszer, a monetáris / nem monetáris módszer, az időbeli és az aktuális kamatláb módszer. Hasonlóképpen, a vállalatok többféle módon is kezelhetik ezt a kitettséget, például származtatott / egzotikus pénzügyi termékek, például devizaopciók, devizaswapok és határidős szerződések felhasználásával. Ezek körüli részeket kihagyjuk, mivel ezek összetett témák, és külön foglalkozhatnak velük.
- A fordítási kockázat veszélyt jelent a váratlan adatok előzetes bemutatása szempontjából, ami a részvényesek részéről a vezetés számára felvetett néhány kemény kérdéshez vezethet. Ha azonban a helyzet átmeneti, és a valuta váratlan ingadozása normalizálódhat, akkor az nem befolyásolhatja sokat a céget. Ennek oka, hogy ezek a következő elszámolási időszakban megfordulhatnak, amikor a makrogazdasági helyzetek javultak, és a devizapiac a cég kedvező irányába mozdult el. Ez azonban nem lehet oka annak, hogy nem készülnek fel a fordítási kockázatra, és a menedzsmentnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie az ilyen kedvezőtlen devizamozgások ellensúlyozására.
Következtetés
A transzlációs kockázatból eredő fordítási kitettség biztos azoknál a vállalkozásoknál, amelyek külföldi ügyleteket folytatnak vagy devizában foglalkoznak. Ez inkább egy vállalati kincstári koncepció, amelyet arra használnak, hogy leírják azokat a kockázatokat, amelyekkel a társaság külföldi ügyfelekkel, ezáltal külföldi tranzakciókkal szembesül.
Ezek a külföldi tranzakciók bármi lehet, mint a beszállítók más pénznemben történő fizetése vagy az ügyfelektől a külföldi pénznemben történő kifizetések megszerzése. A gazdálkodó egységnek, amely mérsékelni kívánja a transzlációs kockázatot, származtatott ügyletekkel vagy egzotikus pénzügyi termékekkel kell fedeznie, hogy a devizaingadozások minimális hatást gyakoroljanak a számára.
Ennek elmulasztása nem jogi gondokat okozhat, hanem befektetői dühöt is okozhat, annak ellenére, hogy a cég esetleg csak egyszeri nemzetközi ügyletet folytat. Mondanom sem kell, hogy a tőzsdén jegyzett cég számára ez még fontosabbá válik, mivel minden ilyen vörös zászló elvezetheti a befektetőket a cégbe vetett bizalom elvesztésében.