A kapitalizmus meghatározása és példák
A kapitalizmus egy olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők, amelyek magukban foglalják a beruházási javakat, a természeti erőforrásokat, a munkaerőt és a vállalkozást, magánszemélyek vagy vállalkozások tulajdonában vannak. A kapitalizmus megköveteli, hogy a kormány laissez-faire politikát folytasson, ahol gazdasági kérdésekbe nem szabad beavatkozni. A kapitalista piacgazdaságban a befektetéseket és a döntéshozatalt a vagyon minden tulajdonosának meg kell győződnie. A kapitalizmus magában foglalja a tőkepiacok szabad működését, ahol a kereslet és a kínálat törvényei határozzák meg a kötvények, részvények, deviza és nyersanyagok árát. Ebben a cikkben a kapitalizmus néhány példáját tárgyaljuk annak mélyebb megértése érdekében.
Példák a kapitalizmusra
Az alábbiakban a kapitalizmus példái láthatók
1. kapitalizmus példa
Az Amerikai Egyesült Államok az egyik legfontosabb ország, amely követi a kapitalizmust. A kapitalizmus által vezetett innováció volt az egyik fő oka annak, hogy az Egyesült Államokban olyan globális vállalatok működnek, mint az Apple, a Microsoft, az Amazon, a Google és a Facebook.
Az amerikai szövetségi kormány nem rendelkezik vállalatokkal. A kapitalizmus termelő energiát szabadított fel az ország lakosságában. Ennek döntő szerepe volt az Egyesült Államokban, mint szuperhatalmat. Ez nagyobb mennyiségű gazdagsághoz és jóléthez vezetett az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok alkotmányában van néhány fontos jogi rendelkezés, amely lehetővé teszi az Egyesült Államokban a kapitalizmust. A magántulajdon védett, mivel az ésszerűtlen kormányzati átkutatások és lefoglalások tilosak. Az Alkotmány egyes szakaszai védik a szabadságot, a választást és a szabad vállalkozást. Az innovációt szigorú szerzői jogi törvények védik. Az államoknak tilos adóztatniuk egymás termelését. A magántulajdon tulajdonjoga is védett.
A neves befektető és a Berkshire Hathaway vezérigazgatója, Warren Buffet egy találkozón megemlítette a befektetők számára, hogy ő egy kártyát hordozó kapitalista. Véleménye szerint az Egyesült Államok hihetetlen munkát végzett az erőforrások felhasználása és az emberi találékonyság szempontjából. Warren Buffett azonban arra figyelmeztetett, hogy a kapitalizmust nem lehet ellenőrizni.
2. kapitalizmus példa
A kapitalizmus példái szerint a munka nem hatékony módjait nem védik kormányzati beavatkozások, hanem hagyják, hogy természetes módon meghaljanak. Ez a folyamat kreatív rombolás néven ismert. A kreatív megsemmisítés magában foglalja a régebbi gondolkodásmódot és a régi intézményeket, amelyek utat engednek az újabb, jobb és hatékonyabb gyakorlatoknak és szervezeteknek. A kapitalizmus eredendően jutalmazza az innovációt.
A kreatív rombolás egyik példája az Eastman Kodak fényképészeti cég bukása. A Kodak kamerát sokkal jobb technológia váltotta fel, amely digitális fényképezőgépeket és okostelefonokat tartalmaz. Szocialista környezetben a Kodakhoz hasonló szervezetnek nem szabad meghalnia a munkahelyek megmentése érdekében. Így a társadalom kénytelen lenne régebbi fényképezési módokat követni, de a kapitalizmus felismeri a régi technológiával működő vállalkozások megtakarításának hiábavalóságát, amely akadályozza az újabb és jobb technológiák fejlődését.
Nem szükséges, hogy egy új inkumbens megsemmisítsen egy régebbi vállalatot a kreatív rombolás folyamatában. Egy régebbi cég is feltalálhatja önmagát. Egy olyan szervezet, mint a HDFC Bank, maga a digitális banki tevékenységet vitte be, szemben a banki tevékenység egy régebbi módjával, amely magában foglalta a fióktelepbe történő banki tranzakciók elvégzését. A kreatív megsemmisítés másik példája a mobiltelefonok vezeték nélküli technológiája, amely felváltja a vezetékes vezetékek régebbi technológiáját.
Így a kapitalizmus a kreatív rombolás révén lehetővé teszi egy újabb technológia bevezetését, amely javítja az emberek életét és életszínvonalát.
3. kapitalizmus példa
1991-ig India politikája inkább szocialista jellegű volt. De az 1991-es reformok megkezdték India politikájának a kapitalizmus javára történő döntését. India ma nem kapitalista ország, de politikája kapitalista jellegű.
1991 előtt India követte a licencengedély raj, ahol túl sok engedélyre és engedélyre volt szükség az üzleti tevékenységhez. Ehhez piros szalagok társultak. 1991 óta a szükséges engedélyek és engedélyek számát a kapitalista gondolkodásnak megfelelően fokozatosan csökkentették. Csökkentették a tarifákat és az állami beavatkozást, és számos ágazatban automatikusan jóváhagyják a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI). Számos állami monopólium is megszűnt.
Ezek az intézkedések hatalmas gazdasági növekedéshez és fejlődéshez vezettek. Az FDI jelentős növekedése kísérte ezeket a kapitalista politikákat. Manapság Indiának olyan globális vállalatai vannak, mint az Infosys, a TCS és a HCL Technologies. Ezeknek a szoftveróriásoknak a felemelkedése köszönhető az alacsony kormányzati beavatkozásnak a szoftver szektorban, amely a kapitalizmus egyik jellemzője.
Minden nemzet arra törekszik, hogy alkalmazkodjon a demokráciához és a kapitalizmushoz, hogy felfedezze a piaci verseny, a politikai pluralizmus, a részvétel és a jólét megfelelő kombinációját. Az évek során az indiai tőkepiac fejlődött, és újabb befektetési lehetőségeket nyitott meg, ezáltal vonzza a külföldi befektetéseket. A verseny végső soron arra kényszerítette az indiai vállalatokat, hogy jó minőségű termékeket állítsanak elő és fejlesszék műszaki ismereteiket.
4. kapitalizmus példa
A kapitalizmus egyik példája mega vállalatok létrehozása volt, amelyek magánszemélyek és intézmények csoportjának tulajdonában vannak. Minimális állami beavatkozás és a magántulajdon-jogok védelme lehetővé tette humungous társaságok létrehozását. A kapitalizmus másik eredménye a tőkepiacok fejlődése. Az olyan megismert vállalatok, mint az Alphabet, az Apple, a Facebook, a Berkshire Hathaway és a JP Morgan Chase az amerikai mega vállalatok példái. Az Alibaba és a Tencent a kínai nagyvállalatok.
A kapitalizmus élénk részvénypiacokat eredményezett az egész világon, ahol a részvényekkel szabadon kereskednek. A kapitalizmus a globális vagyon hatalmas növekedését eredményezte. A világ gazdagsága 317 billió USD, a Credit Suisse által közzétett 2018. évi globális vagyonjelentés szerint.
Következtetés
A világ általában a kapitalizmus irányába mozdult el az elmúlt évtizedekben. A kapitalizmus a jelenlegi globális gazdasági rendszerünkben azokban a szempontokban a legkiemelkedőbb, ahol a termelési eszközök magánszemélyek tulajdonában vannak, és a kormány korlátozottan beavatkozik. A kapitalizmus szabadságot és ösztönzést adott az emberekre, hogy produktívabbak legyenek. Számos problémája van, például monopóliumok létrehozása, a szegénység alacsony felszámolása, jövedelmi egyenlőtlenség, piaci instabilitás stb. Sok kritikus rámutat, hogy ennek a rendszernek nincs szíve. A kapitalizmus problémáit azonban kiegyensúlyozott megközelítéssel lehet leküzdeni.