Kibocsátott részvények a társaság által a részvényesek, köztük a nyilvános, bennfentesek vagy intézményi befektetők számára kiosztott és részvényeik által birtokolt részvények, amelyeket a társaság mérlegének forrásoldalán a saját tőke alatt mutatnak be.
Részvények Kibocsátott meghatározás
Kibocsátott részvények a társaság összes engedélyezett részvényének az a része, amely bármilyen típusú részvényes birtokában van, beleértve a menedzsmentet, az állami vagy bármely más típusú befektetőt. Például a McDonald's engedélyezett részvényei 2018-ban 3,5 milliárd darabot tettek ki, ebből az összes kibocsátott részvény 1,66 millió, 0,89 pedig saját részvény.
Kibocsátatlan részvények összesen = Engedélyezett részvények összesen - Kibocsátott részvények - Saját részvények = 3,5 - 1,66 - 0,89 = 0,95 millió
Kibocsátással a részvénytársaságok alacsony költség mellett tőkét gyűjthetnek, és befektetőket hívhatnak meg növekedési történetük részévé. Ezek elsősorban hosszú távú stratégiai kezdeményezések, és mélyreható elemzést igényelnek.
A társaság által kibocsátott részvények típusai
# 1 - Rendes részvények
Ezek a legelterjedtebb részvénytípusok, amelyeket nyilvános tőzsdei társaság bocsát ki, és ezért a törzsrészvény nevet viselik. Ezek biztosítják a legegyszerűbb módot a cég számára a tőkebevonásra, mivel nem adnak különleges jogokat. Az egyetlen részvénytulajdonos joga a szavazati jog. Nyereségrészesedésük nincs, az osztalékfizetés az igazgatóság vagy a vezetés döntésétől függ.
# 2 - Elsőbbségi részvények
Az elsőbbségi részvények olyan részvények, amelyeknél a részvényesnek joga van megkapni az osztalékot, mielőtt azt kifizethetik a törzsrészvényesek részére. Gyakran rögzített időközönként fix osztalékfizetést hajtanak végre, annak ellenére, hogy a cég esetleg nem nyilatkozna osztalékról a törzsrészvényes számára. Ezen felül további osztalékot is fizethetnek nekik bizonyos előre meghatározott feltételek alapján. Továbbá, csőd esetén a törlesztőrészvényekkel szemben előnyben részesítik őket. Az elsőbbségi részvényesek azonban nem kapnak szavazati jogot. Ezek főleg olyan befektetők körében népszerűek, akik részvénybe akarnak fektetni, de állandó fix jövedelemre is vágynak.
Az elsőbbségi részvények további kategóriákba sorolhatók: -
- Halmozott elsőbbségi részvények : Ezek a részvényesek osztalékra jogosultak, beleértve azokat is, amelyeket korábban nem fizettek ki, mielőtt bármilyen osztalékot kifizethettek volna a törzsrészvényeseknek vagy a részvényeseknek. Egyszerűen megfogalmazva, osztalékuk folyamatosan halmozódik, és a jövőben igényelhető.
- Nem halmozott elsőbbségi részvények: A nem halmozott elsőbbségi részvények tulajdonosai nem élveznek ilyen kiváltságot. Ha a cég nem jelent be osztalékot, akkor nincs hatásköre arra, hogy azt a jövőben követelje.
- Átváltható elsőbbségi részvény : Az ilyen típusú befektetőknek megvan a joguk, amely lehetővé teszi számukra, hogy elsőbbségi részvényeiket előre meghatározott feltételek alapján és előre meghatározott időpont után konvertálhassák törzsrészvényekké.
# 3 - Visszaváltható részvények
Ezek a részvények, amint azt a neve is mutatja, a cég bizonyos előre meghatározott feltételek alapján, például meghatározott időtartam után, beválthatja. Inkább egy opcióhoz hasonlítanak, mivel a cég megváltoztathatja ezeket a részvényeket, vagy sem, és a részvényesek előzetesen tisztában vannak egy ilyen záradékkal. Ezeket a részvényeket általában az alkalmazottak kapják meg, így ha az alkalmazott lemond, ezeket a kibocsátási áron lehet leggyakrabban visszavásárolni.
# 4 - Nem szavazó részvények
Ezek olyanok, mint a törzsrészvények, kivéve azt a tényt, hogy nem szavazati jogok vannak. Ezeket a cégek ismét felhasználják alkalmazottaik jutalmazására, és a javadalmazás részeként fizetik ki őket. Az általuk nyújtott előny az adókedvezmények, a munkavállalók megtartása a szavazati jogkör hígítása nélkül.
# 5 - Kezelési részvények
Ez az a részvényosztály, amelyet a menedzsment használ a vállalat irányításának megtartására. Extra szavazati jogokkal rendelkeznek, amelyek általában több szavazat egyetlen részvénygé történő átalakításával valósulnak meg. Nagyon hatékonyan megakadályozzák az ellenséges hatalomátvételt és más kedvezőtlen körülményeket.
Előnyök
- Kibocsátott részvények segítik a cégeket a tőkebevonásban adósság és fix kamatláb nélkül. A cégek nem kötelesek kamatot fizetni, és az összegyűjtött tőkét felhasználhatják az üzlet növekedésére.
- Nemcsak tőkét gyűjtenek a cégek számára, de a vezetés részéről sem kötelező a nyereség megosztása. A cégek saját belátásuk szerint oszthatják meg a nyereséget osztalék formájában a részvényesek felé. Bizonyos típusú kibocsátott részvények esetében az osztalékot ki kell fizetni. Ezekben az esetekben azonban a vezetésnek nincs felelőssége a nyereség megosztásáért, és a cég megteheti, hogy csak az előre meghatározott osztalék összegét fizeti be.
- Ezek a részvények nagyon rugalmas mechanizmust biztosítanak a pénzszerzéshez, mivel a menedzsment eldöntheti, mennyi részvényt és mikor bocsát ki. Ezenkívül előírja a cég számára, hogy ezeket a részvényeket a kibocsátott kategória alapján váltsa be, valahányszor a vezetőség ezt kedvezőnek tartja.
Hátrányok
- Az adósságokkal ellentétben, ahol fix kamatlábat ígérnek, a kibocsátott részvényeket nagyon befolyásolja a gazdasági ciklus. A gazdasági bővülésnek és a gazdasági recessziós ciklusoknak is túlzó hatásokat kell átadniuk, amelyek befolyásolják a vállalat tőkeáttételét.
- A megosztott kérdések hátrányosak lehetnek egy növekvő vállalkozás számára, ahol a hozam meghaladja az uralkodó kamatlábat. Ilyen esetben a menedzsment végül több pénzt fizet, mint amennyit bankkölcsönök révén szereztek volna be, ezzel befolyásolva az alternatív költségeket.
- A tőke emelése rögzített kamatláb nélkül implicit költséggel jár. Ennek oka, hogy a kibocsátott részvények minden típusára vonatkozóan előre meghatároznak bizonyos feltételeket. Például a közönséges részvényesek számára a tulajdonjogot meg kell hígítani. Az elsőbbségi részvényesek esetében az osztalék rögzített mértékéről kell dönteni, és a visszaváltható részvények csak meghatározott időtartam után válthatók be.
Korlátozások
- A részvények kibocsátásának folyamata hosszú távon hosszú távon befolyásolja a cég stratégiáját, és ezért egy jól irányított befektetési vállalkozást igényel ennek a folyamatnak a kezelésére és végrehajtására.
- Mivel a részvények hígítják a tulajdonjogot (különösen a közös részvényesek esetében), ez ellenséges hatalomátvétel esetévé válhat.
- A több pénz megszerzése kihívást jelent, mivel több részvény kibocsátása csökkenti az EPS-t, amit a jelenlegi részvényesek nem vesznek jól.
Fontos szempontok
- A megosztott kérdéseknek implicit költségük van. Lehet, hogy biztosítanak egy mechanizmust a tőke alacsony költséggel történő előteremtésére, de ennek ára is van, mivel a cégeknek esetleg le kell mondaniuk a szavazati jogokról vagy az előre meghatározott minimális osztalékról.
- A részvények kibocsátása számos adózási és szabályozási vonatkozással jár.
Következtetés
A megosztott kérdések elengedhetetlen fegyverek ahhoz, hogy a cég befektetéseket vonzzon növekvő üzleti tevékenységéhez. Mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei és korlátai. A menedzsmentnek óvakodnia kell az összes implicit költségtől, és ezért a folyamatot megfelelő tervezéssel kell végrehajtania, különben hosszú jogi és szabályozási csatát eredményezhet.