Okun törvénye (meghatározás, képlet) | Számítsa ki Okun együtthatóját

Mi az Okun törvénye?

 Okun törvényét Arthur Okun közgazdászról nevezték el, aki két fő makrogazdasági változó, a munkanélküliség és a termelés kapcsolatáról tett közzé kutatást, és kimondja, hogy „egy gazdaságban a munkanélküliség minden 1% -os csökkenése esetén a bruttó hazai termék (GDP) emelkedni fog. 2% -kal, a bruttó nemzeti termék (GNP) 3% -kal emelkedik ”. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség fordítottan arányos az ország GDP-jével és GNP-jével.

Ez a törvény egyszerűségéről és pontosságáról ismert. Azonban nagyon sok kétség merült fel ezzel a törvénnyel kapcsolatban, mivel az nem minden államban felel meg minden gazdaságnak. Világossá kell tenni, hogy egy iparosodott és erős munkaerőpiacú gazdaságban a GDP százalékos változása kevésbé fogja befolyásolni a munkanélküliségi rátát.

Okun törvény-képlete

Okun törvényét a következő képlet adja meg:

Ahol:

  • y = tényleges GDP
  • y * = potenciális GDP
  • β = Okun együttható
  • u = a folyó év munkanélküliségi rátája
  • u * = az előző évi munkanélküliségi ráta
  • yy * = Kimeneti rés

Tehát a kibocsátási rés (a tényleges GDP és a potenciális GDP különbsége) és a potenciális GDP elosztva megegyezik a negatív Okun együtthatóval (negatív a munkanélküliség és a GDP közötti inverz kapcsolatot jelzi), szorozva a munkanélküliség változásával.

Ha a hagyományos Okun törvény szerint járunk el, az Okun együttható minden esetben 2 lenne. A mai forgatókönyv szerint azonban ez az együttható nem mindig lesz 2, és a gazdasági helyzet függvényében változhat.

Példák az Okun törvény-képletére (Excel sablonnal)

1. példa

Vegyünk egy hipotetikus példát, ahol az alábbi komponensek vannak megadva, és ugyanezzel kell kiszámítanunk az Okun együtthatót.

Megoldás

Az alábbi információk alapján ki kell számolnunk az Okun együtthatót.

Okun együtthatójának kiszámításához először ki kell számolnunk a kimeneti rést

A kimeneti rés kiszámítása a következő,

  • = 8.00-5.30
  • Kimeneti rés = 2.7

Az Okun együtthatójának kiszámítása az alábbiak szerint történhet:

  • β = -2,7 / (5,30 * (8,50-10,00))

Okun együtthatója -

  • β = 0,34
  • Okun együttható (β) = 0,34

2. példa

Vegyünk egy gyakorlati ipari példát az USA gazdaságára, és a kutatócsoporttól kaptuk a következő adatokat. Az alábbiakban megadott adatokból ki kell számolnunk az Okun együtthatót.

Megoldás

Az alábbi információk alapján ki kell számolnunk az Okun együtthatót.

Okun együtthatójának kiszámításához először ki kell számolnunk a kimeneti rést

A kimeneti rés kiszámítása a következő,

  • = 2,1-3,21
  • Kimeneti rés = -1,1

Az Okun együtthatójának kiszámítása az alábbiak szerint történhet:

  • β = - (- 1,1) / (3,21 * (3,8-3,2))

Okun együtthatója -

  • β = 0,58

Az Okun együttható 0,58

3. példa

Vegyünk egy gyakorlati ipari példát az Egyesült Királyság gazdaságára, és a kutatócsoporttól kaptuk a következő adatokat. Az alábbiakban megadott adatokból ki kell számolnunk az Okun együtthatót.

Megoldás

Az alábbi információk alapján ki kell számolnunk az Okun együtthatót

Okun együtthatójának kiszámításához először ki kell számolnunk a kimeneti rést

A kimeneti rés kiszámítása a következő,

  • = 5-2
  • Kimeneti rés = 3

Az Okun együtthatójának kiszámítása az alábbiak szerint történhet:

  • β = -3 / (2 * (1-2,2))

Okun együtthatója -

  • β = 1,25
  • Okun együttható = 1,25

Relevancia és felhasználás

A gazdaság köre a befektetéssel kezdődik. Amikor az emberek bármilyen vállalkozásba befektetnek, az érintett iparág fellendül. A beruházás a termelési szint növekedését eredményezi, amelyhez munkaerőre van szükség, és ez ismét a foglalkoztatási ráta növekedését eredményezi. Tehát a munkanélküliségi ráta csökkenése végül növeli az ország GDP-jét. Különböző iparágak és ágazatok (áru- és szolgáltatási szektor) járulnak hozzá az ország GDP-jéhez.

Az Okun képlete ezen a logikán fut. Arthur Okun törvénye szerint a munkanélküliség minden 1% -os csökkenése esetén a GDP 2% -kal nő. Ez az elmélet azonban nem felel meg minden gazdaságnak a mai forgatókönyv szerint. Az Okun törvényei ugyanúgy járnak el, azaz amikor a munkanélküliségi ráta csökken, az ország GDP-je növekszik, és fordítva, de az Okun-együttható országonként változhat a változó gazdasági helyzet függvényében.