Mi a szisztematikus kockázat?
A nem szisztematikus kockázatokat úgy lehet nevezni, mint egy adott vállalatban vagy iparágban keletkező kockázatokat, és nem feltétlenül alkalmazható más iparágakra vagy gazdaságokra összességében. Például az indiai telekommunikációs szektor megszakításokon megy keresztül; a nagy szereplők többsége olcsó szolgáltatásokat nyújt, amelyek befolyásolják a kis piaci részesedéssel rendelkező kis szereplők jövedelmezőségét. Mivel a telekommunikáció tőkeigényes ágazat, óriási finanszírozást igényel. Kis jövedelmezőségű és magas adóssággal rendelkező kis szereplők lépnek ki az üzletből.
A szisztematikus kockázat típusai
Két kategóriába sorolható, nevezetesen:
- Üzleti kockázat - Az üzleti kockázat egy adott vállalat belső és külső részéhez kapcsolódik.
- Pénzügyi kockázat - A pénzügyi kockázat összefügg a devizaingadozásokkal, a hitel- és likviditási kockázattal, a politikai és demográfiai kockázattal stb.
Példák a szisztematikus kockázatra
1. példa
Az ABC Limited Európában működő autóipari vállalat. Az adott régió dolgozóinak legutóbbi sztrájkja miatt a gyártóüzem bezár, a termelési tevékenység egy időre leáll. De a gépjárművek iránti kereslet ugyanaz, és az általános gazdasági növekedés sértetlen. Így a fenti válság a munkavállalókkal folytatott beszélgetés útján rendezhető.
2. példa
Rendszertelen kockázatok jelentkeznek a kezelt nagy portfóliók vagy alapok esetében. Tegyük fel, hogy az X alap 15% -os kitettséggel rendelkezik az európai mezőgazdasági iparban. Az egész Európában tapasztalható alacsony betakarítás miatt az alapanyagok ára megugrott, majd a kereslet visszaesése és a gazdák hozamának csökkenése következett. Ez a nem szisztematikus kockázat puszta esete, és az ügy csak Európában kapcsolódik a mezőgazdasági szegmenshez. Tehát a portfóliókezelő elterelheti azokat az alapokat, amelyek a mezőgazdasági iparnak vannak kitéve. Az alapokat az amerikai fogyasztásra lehet átirányítani, mivel a szektor a közelmúltban nagyon erősen mozog.
Előnyök
- Ez szorosan kapcsolódik az adott vállalkozáshoz vagy az iparhoz, és nem befolyásolja a gazdaság egészét. Mivel a kockázat jellege üzletközpontú, a szisztematikus kockázatokkal ellentétben a veszélyek több intézkedéssel is szabályozhatók.
- A portfólió vagy az üzlet elterelésével elkerülhető a kockázat, és nincs szisztematikus kockázatokban az egész gazdaság rossz hatása.
- A szisztematikus kockázatoktól eltérően a tényezők elsősorban belső jellegűek, és belső intézkedések meghozatalával kiküszöbölhetők. Míg mélyebb szisztematikus kockázatok esetén a problémák tartósak lehetnek, a jogorvoslatok pedig tőkeigényesek lehetnek.
- A hatás kevésbé súlyos, mint a szisztematikus kockázat, és a hatás mértéke viszonylag alacsonyabb. Míg egyes esetekben a kockázat hatása fájdalmas lehet.
- Szisztematikus kockázat esetén nagyszámú embernél a tőke, míg a nem szisztematikus kockázatnál az emberek száma és az alapok mennyisége kisebb. Egy adott szektorhoz kapcsolódik, nem lehet ismétlődő; az új nem szisztematikus kockázatok fejlődése több mint szisztematikus kockázat.
Hátrányok
- Bár a teljes gazdaság jól megy, a szisztematikus kockázatok sora veszélyt jelenthet az adott iparágra vagy vállalkozásra. A jövedelmezőséget befolyásolhatja az üzleti tevékenység sorozatos megszakadása.
- Néha a geopolitikai válságok miatt a kockázatokat nem lehet elkerülni, és a rendezésük hosszú időt vesz igénybe. Míg az alacsony termelékenység miatt a befektetők és az üzletember úgy érzi, hogy csípős, mivel a termék iránti kereslet csökken, mivel a termék hosszú ideig nem elérhető.
- A kereslet változása, a fogyasztói ízlés megváltoztatása akkor fordulhat elő, ha a termék nem áll a fogyasztó rendelkezésére. Például a tea és a teaalapú termékek alacsonyabb rendelkezésre állása esetén a fogyasztók megváltoztathatják a kávé és a kávéalapú termékek preferenciáját. Így a fenti szisztematikus kockázat megváltoztathatja az ügyfelek preferenciáit, maradandó hatást gyakorolva az ágazatra.
- A szisztematikus esetekben a kockázat jellege nem ismétlődik, és legtöbbször új veszélyek alakulnak ki. A döntéshozók kihívásokkal néznek szembe a kockázatok megoldásában, mivel annak jellege miatt a legnagyobb figyelemmel kell megküzdeniük.
- A kritikus helyzet gátolhatja a vállalkozás hangulatát. Sok munkavállalót, munkáltatót súlyosan érinthet a veszélyek miatt. Míg szisztematikus kockázatok esetén a szituációk kezelhetők a kapcsolódó ismert kihívások miatt.
- A döntéshozóknak a források nagy csoportját kell megvalósítaniuk a helyzet megoldása érdekében. Néha az intézkedések költsége nagyon drágává válik magához az ügyhöz képest.
- Bármilyen kockázat elfogadhatatlan a gazdaság számára, legyen az szisztematikus vagy szisztematikus. A helyzet összhatása negatívvá válik a közös tömeg számára.
Korlátozások
- A működési skála alacsonyabb, mint a szisztematikus kockázat; így a kormány bevonása is kisebb. Legtöbbször a magánvállalkozásnak kell megoldania az ügyet, mivel az nem érinti a gazdaság nagyobb részét.
- Jellege miatt a döntéshozók elhanyagolják a helyzeteket, és nem kerülnek rivaldafénybe, mint szisztematikus kockázatok esetén.
- A veszélyekkel érintett személyek száma kevesebb, mint a szisztematikus kockázatokban, és ezért a pénzbeli ellentételezés is kisebb vagy semleges rendszer nélküli kockázatok esetén. Hiányzik az állami beavatkozás az ilyen típusú kockázatokhoz.
Következtetés
A szisztematikus kockázat nagyon dinamikus; a problémák jellege eltér egymástól. Az e problémákkal küzdő vállalkozás nyereségességének növekedése tapasztalható, miközben az egész gazdaság rendben van. Nincs összefüggés a tágabb gazdasággal, és a döntéshozó nem figyel a helyzetre, mivel a kockázatok jellege az adott iparágra vagy ágazatokra összpontosul, amelyeket csak a magán részvétel révén lehetne kiküszöbölni.