Teljes hozam index (meghatározás, képlet) | Számítási példák

Mi a teljes hozam index?

A teljes hozamindex vagy a TRI nagyon hasznos részvényindex-referenciaérték, amely megragadja az alaprészvények ármozgásából, valamint az osztalékok kifizetéséből származó hozamokat, és feltételezi az osztalékok újrabefektetését is. Nagyon hasznos intézkedés, mert valójában megfogalmazza, hogy a befektető mit vesz vissza vagy kap cserébe a megtett befektetésből.

Teljes hozam index képlet

A Total Return Index képlet az alábbiak szerint jelenik meg -

Teljes hozam index kiszámítása

A teljes hozamindex kiszámítása lehet dollár, euró vagy bármely más valuta formájú értéke. A TRI kiszámításához először figyelembe kell vennünk a kifizetett osztalékot. Az első lépés az, hogy az adott időszakban kifizetett osztalékot elosztjuk ugyanazzal az osztóval, amelyet az indexhez kapcsolódó pontok kiszámításához használtak, vagy ezt az index alapsapkájának is nevezik. Ez megadja az index pontonként kifizetett osztalék értékét, amelyet az alábbi egyenlet képvisel:

Indexelt osztalék (Dt) = kifizetett osztalék / alaptőke index

A második lépés az osztalék és az árváltozás indexének kombinálása az adott nap árfolyam-hozamindexének kiigazításához. Az alábbi képlet használható erre:

(Mai PR index + indexált osztalék) / előző PR index

Végül a teljes hozamindexet úgy számítják ki, hogy az ár-hozamindex kiigazításait alkalmazzák a teljes hozamindexre, amely az osztalékfizetés teljes történetét tükrözi, és ezt az értéket meg kell szorozni a korábbi napi TRI-mutatóval. Ez az alábbiak szerint ábrázolható:

Teljes hozamindex = előző TRI * [1+ {(mai PR index + indexált osztalék) / előző PR index} -1]

Tehát alapvetően a TRI számítása háromlépcsős folyamatot foglal magában, amely magában foglalja egyrészt az indexenkénti osztalék meghatározását, másrészt az ár-hozamindex kiigazítását, végül a kiigazítás alkalmazását a korábbi napi TRI-index szintjére.

Példa a teljes hozamindexre

Vegyünk itt egy példát a londoni tőzsdére, mint egyetlen részvényre, és befektetünk rá. Ezt a részvényt 2000-ben vásárolták, 2001-ben pedig 0,02 GBP osztalékot bocsátottak ki a részvényért. A részvény árfolyama az osztalék kibocsátása után 5 GBP-re vitte. Most már elképzelhetjük, hogy bármit is osztottak volna ki, felhasználták az LSE részvényeinek további megvásárlásához, ugyanazon 5 GBP ársávon. Ezért most 0,02 / 5 = 0,004 LSE részvényt vásárolhatunk, ami összesen 1.004 részvényt vesz igénybe. Így ezen a szinten a TRI 5 * 1,004 = 5,02 értékkel számolható

2002 második évében a részvény ismét új osztalékot bocsát ki, ahol a részvényárfolyamok feltételezik, hogy állandó, 0,002 GBP. Jelenleg tulajdonképpen 1.004 részvény tulajdonosai vagyunk. Az így kiszámított teljes osztalék 1,004 * 0,02 = 0,002008 GBP. Ezt újrabefektetik ugyanabba a részvénybe, amelynek jelenlegi ára 5,2 GBP. Most a birtokolt részvények száma 1,008 lesz. A TRI most 5,2 * 1,008 = 5,24 lesz

Ugyanezt kell tennünk minden periódusra, és így végül a periódus összesített számának végén könnyen ábrázolhatjuk a TRI szint grafikonját, vagy a fent említett képlettel kiszámíthatjuk az adott időszakra szükséges TRI-t, figyelembe véve az előzőt időszak TRI és a jelenlegi TRI.

Teljes hozam index vs ár-hozam index

• A teljes hozamindex magában foglalja mind az árak mozgását, mind a tőkenyereséget / -veszteséget, valamint az értékpapírból kapott osztalékot, míg az ár-hozamindex csak az ár mozgását vagy a tőkenyereség / -veszteséget veszi figyelembe, a kapott osztalékot nem.
• A TRI reálisabb képet ad a részvény hozamáról, mivel magában foglalja a hozzá kapcsolódó összes alkotóelemet, például az árváltozást, a kamatot és az osztalékot, ahol a PRI csak részleteket közöl az árak mozgásáról, és ez nem a részvény valós hozama.
• A TRI inkább egy legújabb megközelítés arról, hogy a befektetők hogyan viszonyítják az alapjaikat, mert segít nekik jobban értékelni az alapot, mivel a befektetési alap NAV-ja nemcsak a portfólió tőkeveszteségét / nyereségét jeleníti meg, hanem a tőkéből származó osztalékot is. a portfólióban lévő részesedések, míg a PRI inkább hagyományos megközelítés, ahol a befektetési alapok csak a befektetési alapot irányító értékpapírok számát érintő árváltozásokkal viszonyultak viszonyítási alapul.
• A TRI átláthatóbb, és a részvények vagy alapok hitelessége sokat nőtt, míg a PRI inkább félrevezető forgatókönyv, mert túlbecsüli egy olyan befektetési alap teljesítményét, amely sok befektetőt vonzott arra, hogy a valós forgatókönyv megértése nélkül fektessenek be az adott alapba. .

A TRI hatása a befektetési alapok befektetőire

Az Ár-hozamindex felett a teljes hozamindex felhasználása nagyban befolyásolhatja a befektetők hosszú távú stratégiáit. Ez kulcsfontosságú szerepet játszik az aktív passzív beruházásokba történő befektetésekben. Átlagos számlálást figyelembe véve látható, hogy az index komponensei éves szinten körülbelül 2% -os osztalékot fognak keresni. Ez a hozam, amikor a PRI megközelítést alkalmazzuk, nem szerepel a befektetési alapok összehasonlításában.

Így a PRI megközelítésben a megtérülést évente 2% -kal minimalizálják vagy alulértékelik. A TRI-megközelítéssel a befektetők látni fogják, hogy az index teljesítménye 2% -kal emelkedett a TRI-megközelítés, nem pedig a PRI-megközelítés figyelembevételével. A befektetési alapok befektetőire vonatkozó TRI egyik jó tulajdonsága, hogy a befektetett pénz már nem lesz pontatlan referenciaértékek mögött.

Következtetés

 A teljes hozamindex nagyon hasznos referenciaérték, ha meg akarjuk tudni a részvény vagy egy befektetési alap alkotóelemeinek tényleges hozamát. Nagyon hasznos intézkedés, mert valójában kijelenti, hogy a befektető mit vesz vissza, vagy mit kap cserébe a megtett befektetésből. Alapjában véve az index hozamának, a kifizetett osztalékoknak és az indexbe visszaforgatott osztalékoknak is az összetevője.

Az összes fő fejlett piacon manapság az összes befektetési alapot a teljes hozamindexhez viszonyítják, amelyet korábban az ár-hozamindexhez viszonyítottak. Még akkor is, ha az alap növekedési opciójáról van szó, akkor a saját tőke esetében kötelező figyelembe venni az általa generált, de az alapul szolgáló vállalatoktól nem osztott osztalékot. Így a TRI nagyobb képbe kerül, amikor a részvényalap tényleges hozamát ki kell számolni.