Mi az előtörlesztési kockázat?
Az előtörlesztési kockázatok azt a kockázatot jelentik, hogy a jelzálogkölcsön vagy a fix kamatozású biztosíték miatt esedékes összes kamatfizetést elveszítik a hitelfelvevő tőkéjének idő előtti visszafizetése miatt. Az előtörlesztési kockázat potenciális veszteséget eredményez. A hitelfelvevő idő előtt teljesíti a kamatfizetési és hitelkötelezettségeket. Ez a kockázat a legjelentősebb a jelzálogkölcsön-felvételnél, amelyet általában hosszabb, 15-30 éves időszakokra szereznek, és hitelfelvevő szempontjából van értelme korai visszafizetésre, hogy elkerülhető legyen az ilyen kölcsönök hosszú időtartama miatti nagy kamatfizetések.
A hitelező szempontjából ez a kockázat releváns kihívást jelent, mivel a visszafizetés alkalmával többletforrás-felhasználási problémát eredményez, és elveszíti az előtagú kamatfizetéseket is, amelyeket korai visszafizetés esetén nem lehet azonos ütemben kihasználni. Röviden: Előleg, a kockázat az a kockázat, amelyet a hitelfelvevők fizetnek előre, amikor a kamatláb csökken.
Hogyan befolyásolja az előtörlesztési kockázat a befektetéseket?
Az alábbiakban megosztunk egy egyszerű példát ennek a pontnak a tisztázására:
Az XYZ Bank 20 évre 100000 dollár @ @ LIBOR + 2% -os lakáshitelet nyújtott Allennek. 2 év után a kamatok csökkentek, ami ugyanazt a kölcsönt nyújtotta Allennek az ABC Bank @LIBOR-tól + 1%. A kamatcsökkentés miatti kamatfizetés megtakarítása érdekében Allen bezárja Hitelszámláját azzal, hogy előtörlesztést hajt végre az XYZ Banknál, amely az XYZ Bank előtörlesztési kockázatává vált.
Az előtörlesztési kockázatot nagymértékben befolyásolják a kamatláb változása, és főként két komponensbe sorolható:
- A kamatlábak csökkenése, amely összehúzódási kockázatot eredményez, ahol a jelzálog fedezetű értékpapírok futamideje rövidebb lesz, mint az eredeti, az hitelfelvevők korai bezárása miatt, ami a kamatlábak csökkenését eredményezi.
- A kamatláb-növekedés, amely hosszabbítási kockázatot eredményez, ahol az előtörlesztések alacsonyabbak lesznek a vártnál, mivel a kamatláb emelkedik, és a hitelfelvevők továbbra is maradnak, nem pedig korai fizetést hajtanak végre, ami hosszabb lejárathoz vezet, mint az eredeti lejárat (az előtörlesztéssel kapcsolatos feltételezések magasabbak lesznek, mint a tényleges előtörlesztések) a kamatlábak növekedése miatt.
Előlegfizetési kockázat gyakorlati példa
Vegyünk egy gyakorlati példát, és értsük meg a fogalmat, hogy nagyobb egyértelműséget kapjunk.
Az Avendus egy jelzálog-készletet hozott létre, amely 1 millió dollár értékű AAA besorolású lakáshiteleket tartalmaz. Ennek az eszközkészletnek az átlagos hozama évi 12%, és 100 jelzálogból áll. A Jelzálogbank átlagos futamideje 10 év, és a befektetők várhatóan 10 év lejárati időszak végén kapják vissza tőkeösszegüket.
Három év végén a 100 jelzálog-állományból 40 jelzálogkölcsön (0,4 millió dollárnak felel meg) fizette előre fennálló tőkekockázatát, mivel a kamatlábak 8% -ra csökkentek. Ennek eredményeként a visszafizetett 0,4 millió dollár bevételt az eredeti 12% helyett 8% -os kamatlábbal újrabefektették a kamatlábak csökkenése miatt.
Így a jelzálog-pool ciklus alatti bevételek előtörlesztése miatt az Avendus Mortgage Pool hozama 2,20 millióról 2,09 millió dollárra csökkent.
Várható fizetési ütemezés
A 4. évtől kezdve
Felülvizsgált fizetési ütemezés a 3. év előtörlesztése miatt
Előnyök
- Bármilyen jellegű kockázat soha nem előnyös az azt vállaló vállalkozás számára, az előtörlesztési kockázat bizonytalanságot okoz a jövőbeni kamatfizetésekben, mivel az alacsonyabb kamatlábakkal történő előtörlesztés és újbóli befektetés félelme félelmetes és kihívást jelentő feladat.
- Ennek a kockázatnak az egyetlen előnye, hogy a beágyazott előtörlesztési kockázattal rendelkező fix eszközöket a korábbi előtörlesztési ráták figyelembevételével árazják be, és amikor a tényleges előtörlesztési ráták alacsonyabbnak bizonyulnak, mint a korábbi, akkor jobb megtérülést eredményez a befektető számára ugyanaz.
Hátrányok
- Bizonytalanná teszi a jövőbeni kamatfizetéseket, és mint ilyen, a jelzálogkölcsön-készletből létrehozott mögöttes eszközök, mint például a jelzálog fedezetű értékpapír, a lejárat előtti visszafizetés és az alacsonyabb kamatlábbal történő újrabefektetés kockázatától szenvednek, mint amit az ilyen MBS elején előre meghatároztak ( olyan esetek, amikor a kamatlábak csökkennek és az előtörlesztés növekszik, mivel több hitelfelvevő refinanszíroz alacsonyabb kamatlábbal), ami újrabefektetési kockázathoz vezetett
- Az MBS által az előtörlesztési kockázat miatt fedezett eszközök cash flow-jait és futamidejét nehéz felmérni és meghatározni.
Fontos szempontok
Az előtörlesztési kockázatnál fontos megjegyezni, hogy nem csak a kamatláb változása befolyásolja, hanem az is, hogy a kamat milyen utat ér el. Tegyük fel például, hogy jelzálog-pool jött létre, amikor a kamatláb 7% körül volt. Tegyük fel most, hogy a kamatlábak 4% -ra csökkentek, ami azt eredményezi, hogy sok háztulajdonos előre fizeti kölcsönkötelezettségét alacsonyabb kamatozású hitellel, majd a kamatlábak ismét 7% -ra emelkedtek, majd ismét 4% -ra csökkentek.
Azonban a kamatláb 4% -ra történő esésének második esete alacsonyabb lesz az előtörlesztésnél, és ez az előtörlesztési kockázat előrejelzését és modellezését kihívást jelentő feladattá teszi, mivel nemcsak kamatfüggő, hanem útfüggő is.
Következtetés
Az előtörlesztési kockázat itt marad, és a hitelterületen lévő bankok és pénzügyi intézmények hozzá vannak szokva. A jelzálog-árképzés a múltbeli előtörlesztési kamatlábak, a jövőben várható kamatlábak figyelembevételével történik. Az Előtörlesztés opció vételi opcióként működik a hitelfelvevők számára, és a Hitelintézetnek megfelelően be kell áraznia, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ezt a kockázatot megfelelően rögzítik és beárazják a termékkínálatba. A pénzintézetek által az előtörlesztési kockázat csökkentésére alkalmazott népszerű intézkedések közé tartoznak, de nem kizárólag ezek, például az előtörlesztési kötbér, a zárási díjak és a minimális hűtési időszak stb.