Mi a valós kamatláb?
A reálkamatlábak az az infláció hatásának mérlegelése után kapott kamatlábak, amelyek a különféle betétek, kölcsönök és előlegek inflációval korrigált hozamának megszerzésére szolgálnak, és ezért tükrözik a pénzeszközök valós hitelfelvevői költségét, azonban általában nem származtatási költség.
Reálkamat-képlet
Könnyen kiszámítható úgy, hogy kivonja a tényleges vagy várható inflációs rátát bármilyen megtakarítás vagy befektetés jegyzett kamatlábáról, amely néven névleges kamatláb.
Valódi kamatláb = Névleges kamatláb - Tényleges vagy várható inflációs rátaEz elősegíti annak a ténynek a szemszögébe vételét, hogy a beruházásokat először meg kell vizsgálni, hogy segítenek-e megtartani a kezdeti beruházások vásárlóerejét, még mielőtt a tényleges nyereségre gondolnánk.
Az adókról és az inflációról számolni kell a befektetések valós hozamának kiszámításához, és ennek a koncepciónak a megértése az első lépés ebbe az irányba.
Hogyan számoljuk ki a valódi kamatlábat?
Ha 10 000 dolláros fix betétet hajtott végre 3% -os éves kamatláb mellett, de az adott év inflációs rátája is 3%, akkor a Reálkamatláb kiszámítása így történik.
Megoldás-
- Névleges kamatláb = 3%
- Tényleges vagy várható inflációs ráta = 3%
Valódi kamatláb = Névleges kamatláb - Tényleges vagy várható inflációs ráta
Ezért,
- = 3% - 3% = 0%
Példánkban kiderül, hogy 0%, ami azt jelenti, hogy a beruházás vásárlóereje ugyanazon a szinten maradt, anélkül, hogy mindkét irányban valódi változást tapasztalt volna.
Ha ugyanebben a példában a nominális kamatláb 5% volt, az infláció mértéke pedig 3% volt, akkor az inflációval korrigált hozamot mutató 2% -os reálkamat-számítást eredményezett. Ez lényegében azt jelenti, hogy a beruházások vásárlóereje 2% -kal nőtt abban az évben.
forrás - gulfnews.com
Az alapgondolatot egy lépéssel előrébb véve ez a kamatláb szintén hasznos annak megértésében, hogy egy befektetés hogyan működik, és ha a hozam valóban igazodhat a célokhoz. Azon elképzelés alapján, hogy mennyit kereshet egy adott befektetéssel, életképes alternatívákat is fel lehet kutatni a befektetési cél elérése érdekében. Például, ha rendszeres megtakarítási számlán évente 3% -ot keres, az valóban 1% -os vásárlóerő-csökkenést jelenthet, ha az adott év inflációja 4%.
Éppen ezért, még akkor is, ha az infláció mértéke nem tűnik fontos szempontnak, mégis jelentősen befolyásolhatja befektetéseit.
Különbség a névleges és a valós kamatláb között
- A nominális kamatláb az a betét vagy befektetés jegyzett kamatlába, amely egyszerűen egy adott időszakban kamat formájában megszerzett eredeti összeg százalékát jelenti. A nominális kamatláb nem vesz figyelembe olyan tényezőket, amelyek befolyásolhatják a befektetés kamatlábát vagy hozamát, ideértve az inflációt is. Ebben az értelemben. Nem túl hasznos, ha képet kapunk a tényleges hozamokról.
- A reálkamat viszont figyelembe veszi az inflációt, és eszközt nyújt az inflációval korrigált hozam kiszámításához a legegyszerűbb betétekből vagy kötvénybe történő befektetésekből, vagy akár rendszeres hitelből. A nominális kamatláb felhasználásával levonhatjuk a tényleges vagy várható inflációs rátát, hogy elérjük az adott beruházás valós kamatlábát.
Valódi kamatláb és CPI
Az infláció mértékét évente vagy havonta kell kiszámítani, és ez fontos gazdasági mutatót képez a nemzeti és a személyes pénzügyeket befolyásoló tényezőkön kívül. A fogyasztói árindex (CPI) nyomon követi, hogy az infláció hogyan befolyásolja a fogyasztási cikkek árait a kiskereskedelmi szektorban, és ezt általában az infláció mérésének referenciamutatójának tekintik, és széles körben használják számításokhoz, ahol az inflációt figyelembe veszik.
Mivel az áremelkedés közvetlenebb módon befolyásolja a gazdasági tevékenységet, mint a legtöbb egyéb tényező, a kormányok közzéteszik az elkövetkező hónapokra és évekre vonatkozó várható inflációs ráta adatait. Ezt gyakran a pontosság hiánya miatt írják le, és pontos adatokat csak az eltelt évekről lehet megszerezni. Annak ellenére, hogy ezek közelítenek, ezek a várható adatok nagy jelentőséggel bírnak a gazdaság egészére vonatkozó becslések készítésekor.
Ennek az aránynak a kiszámításához is hasznosak a CPI-adatok, amelyek megbízható közelítést nyújtanak ahhoz, hogy valójában mit kereshet egy befektetés. Az inflációval korrigált kamatlábak megértésével kiválaszthatja a megfelelő befektetési lehetőségeket, és elkerülheti azokat az opciókat, amelyeknél az infláció meghaladhatja a nominális kamatlábat, ami negatív RIR-t eredményezhet, amint azt már tárgyaltuk.
Ez gyakorlatilag elvonná az eredetileg befektetett összeg vásárlóerejét, és összehasonlításképpen jobb, ha befektetések helyett a fogyóeszközökre költenénk a pénzt, ha a hozam nem felel meg az infláció várható ütemének.
Relevancia és felhasználás
- Bepillantást enged a munkahelyi vásárlóerő elegáns ötletébe, figyelembe véve az infláció hatását a befektetések megtérülésére.
- A vásárlóerő és az infláció két összefüggő fogalom, amelyek itt középpontba kerülnek, és kulcsszerepet játszanak bármely gazdaság irányának, valamint a személyes pénzügyek állapotának meghatározásában.
- Megmutatja a vásárlóerő növekedésének vagy csökkenésének mértékét. A piaci tényezőkön alapuló áremelkedés inflációhoz vezet, és a pénz vásárlóerejének arányos csökkenését eredményezi, ezért egyetlen rögzített összeg sem vásárol azonos mennyiségű terméket különböző időpontokban.
- A vásárlóerő állandóan változó állapotban van, és itt az infláció a döntő tényező annak ellenőrzésében, hogy mely kormányok hoznak létre politikát a gazdaság stabilizálása és az emberek megérdemelt pénzének megfizetése érdekében.
Következtetés
Segít felmérni és megérteni, hogy az infláció mértéke hogyan befolyásolja közvetlenül a befektetések bármely megtérülését, és irányadó tényezővé válik a megfelelő befektetési út kiválasztásában is. Ez egyben az első lépés annak megértéséhez, hogy a makrogazdasági erők hogyan alakítják az egyes pénzválasztásokat és eredményeket, ezáltal megalapozva az egyének és csoportok megalapozottabb döntéseit.