Varianciaelemzés (meghatározás, példa) A 4 legnépszerűbb típus

Mi az a varianciaanalízis?

A varianciaanalízis a vállalkozás által elvárt standard számok és az általuk elért tényleges számok közötti különbség azonosítására és vizsgálatára utal, amely segíti a vállalkozást a kedvező vagy kedvezőtlen eredmények elemzésében a termékek gyártása és értékesítése során felmerülő költségek szempontjából. a vállalkozás vagy az általuk gyártott vagy eladott mennyiség stb.

Egyszerű szavakkal, a tényleges eredmény eltérésének tanulmányozása a pénzügyi előrejelzett viselkedéssel szemben. Ez lényegében azzal foglalkozik, hogy a tényleges és a tervezett viselkedés közötti különbség miként jelzi, és hogyan befolyásolja az üzleti teljesítmény.

A vállalkozások gyakran javíthatják eredményeiket, ha először megtervezik teljesítményükre vonatkozó szabványaikat, de néha tényleges eredményük nem egyezik meg a várt standard eredményekkel. Amikor bejön a tényleges eredmény, a menedzsment a szabványoktól való eltérésekre összpontosíthat, hogy megtalálja a fejlesztésre szoruló területeket.

Tegyük fel például, hogy a Taj Hotel a takarító személyzetnek óránként 5 dollárt fizet. Vajon a Háztartás személyzetének kellett-e hosszabb ideig takarítania a szobát, mint azt a vezetés tervezte? Ez közvetlen munkaerő-eltérési hatékonyságot eredményez.

Magyarázat

Tegyük fel, hogy egy vállalat célul tűzte ki, hogy 100 millió dolláros profitot érjen el 200 millió dollár értékű eladással, és a teljes gyártási költség 100 millió dollár.

De az év végén a vállalat megfigyelte, hogy a nyereség 100 millió dollár helyett 50 millió dollár, ami nem megfelelő egy szervezet számára, ezért a vállalatnak át kell gondolkodnia azon az okon, amely miatt nem érte el a vállalat által kitűzött célt . Vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a vállalat profitját, elemezve azokat a tényeket, amelyekről megtudták, hogy a gyártási költség 100 millióról 120 millióra változik. A termelési költség a következő tényezők miatt változik

  1. Az anyagköltség változása.
  2. A munkaerőköltség változása
  3. És a rezsiköltség változása

Tehát a tényleges kimenet és a standard kimenet közötti különbséget varianciának nevezzük

A variancia típusai

  • A szabályozható variancia a szükséges intézkedések megtételével szabályozható.
  • A kontrollálhatatlan szórás (UV) kívül esik a tanszék vezetőjén.
  • Ha az UV standard jellegű és tartós, akkor a szabvány felülvizsgálatot igényelhet
  • Nagyon fontos tudni a varianciaanalízis okát, hogy megközelíteni lehessen a korrekciós intézkedéseket

A költségvetés-tervezés 4 legnépszerűbb variancia-elemzési típusa

Az alábbiakban bemutatjuk a varianciaanalízis legfontosabb 4 típusát

# 1 - Anyagvariáció

  • Ha túl sokat fizet, akkor megnő a beszerzési költség
  • Ha túl sok anyagot használ, akkor megnő a gyártási költség

A beszerzési és a gyártási költségek egyaránt függenek egymástól, ezért nemcsak a beszerzési, hanem a gyártási költségeket is meg kell vizsgálnunk, hogy ismerjük a teljes varianciát is.

Példa az anyagvariációra

Az alábbiakban bemutatjuk az anyagvariáció példáját

Költség-eltérés

V: (Normál mennyiség: 800 kg) * (Normál ár: Rs.6 / -) - (Tényleges mennyiség: 750kg) * (Tényleges ár: Rs.7 / -)

B: (Normál mennyiség: 400 kg) * (Normál ár: Rs.4 / -) - (Tényleges mennyiség: 750kg) * (Tényleges ár: Rs.5 / -)

Az anyagköltség szórásának hatása az árnak és a mennyiségnek köszönhető.

Az ár hatása az anyagvariancia-elemzésre

Az A típusú ár változása (Rs.7 / - mínusz Rs.6 / -) 750 kg-nál

  • Az ár hatása az A anyagra: (Rs.1 / -) * (750Kg) = Rs.750 (A)

A B típusú ár változása (Rs.5 / - mínusz Rs.4 / -) 750 kg-nál

  • Az ár hatása a B anyagra: (Rs.1 / -) * (500Kg) = Rs.500 (A)

Ár teljes hatása = Rs 750 (A) + Rs 500 (A) = Rs 1250 (A)

  • * F jelentése Kedvező
  • * A rövidíti a hátrányt.
A mennyiség hatása az anyagvariancia-elemzésre

Az A típusú anyagban felhasznált mennyiség változása (800 kg - 750 kg) * 6

  • Az ár a mennyiség vagy az A típus változása miatt: 300 (F)

A B típusú anyagban felhasznált mennyiség változata (400 kg - 500 kg) * 4

  • Az ár a mennyiség vagy az A típus változása miatt: 400 (A)

A mennyiség hatása a költségváltozásra 300 (F) -400 (A) = 100 (A)

A mennyiség tovább elemezhető két kategóriába, azaz a hozam és a keverék. A hozam alacsonyabb rendű anyag vagy felesleges anyag használata miatt következik be. Ehhez képest a Mix annak köszönhető, hogy két anyag kombinációját különböző arányban használják a gyártási folyamat során.

# 2 - Munkaerő-eltérés

Munkaerő-eltérés akkor fordul elő, ha a tényleges munkaerőköltség eltér a tervezett munkaerőköltségtől

  • Ha túl sokat fizetne, az személyes lenne
  • Ha túl sok órát használ, amit a Labor hatékonyságának neveznek, ami befolyásolja a termelést

Példa a munkaerő-szórásra

Normál (4 darabos gyártás 1 órán át)

  • Képzett: 2 munkás @ 20 /
  • Félig képzett: 4 dolgozó @ 12 / -
  • Képzetlen: 4 dolgozó @ 8 / -

Tényleges kimenet

  • Képzett: 2 munkás @ 20 /
  • Félig képzett: 3 dolgozó @ 14 / -
  • Képzetlen: 5 dolgozó @ 10 / -
  • 200 óra munka
  • 12 óra üresjárati idő
  • 810 darabos gyártás

  • Szakképzett munkavállalók tényleges ideje: 200 * 2 (alkalmazott száma) = 400 óra
  • Tényleges munkaidő szakképzett munkavállaló számára: (200 óra - 12 (üresjárati idő) * 2 (alkalmazott száma) = 376 óra

Szakképzett munkavállalók szokásos ideje

  • 4 darab (normál idő) gyártásához egy szakmunkásnak 2 órára volt szüksége, így 810 darab normál idő előállításához
  • 4/2 * (810) = 405 óra
A közvetlen munkaerőköltség-eltérés
  • (Normál idő * Normál díj) - (Tényleges idő * Tényleges ráta)

Közvetlen munkaerő-szórás-elemzés
  • (Normál ráta - tényleges ráta) * tényleges idő

Közvetlen munkaerő-hatékonysági szórás
  • Normál díj * (Normál idő - Tényleges idő)

A munka eltérésének okai
  • Idővel kapcsolatos kérdések.
  • A tervezés és a minőségi színvonal változása.
  • Alacsony motiváció.
  • Rossz munkakörülmények.
  • A munkaerő nem megfelelő ütemezése / elhelyezése;
  • Nem megfelelő képzés.
  • Arányos kérdések.
  • Növekedés / magas munkabér.
  • Túlóra.
  • Magasabb arányú munkaerőhiány.
  • Uniós megállapodás.

# 3 - Változó általános költségek (OH) szórása

A változó általános költségek tartalmazzák az olyan költségeket, mint pl

  • A gyártott egységekért fizetendő szabadalmak
  • Teljesítményköltség előállított egységenként

A teljes rezsi szórás a különbség

  • A tényleges változó általános költség az üzleti tényleges kibocsátásnál merült fel
  • A standard változó rezsiköltség, amelyet a tényleges teljesítményhez kellett volna vennünk
  • Változó OH variancia = (SH * SR) - (AH * AR)

Példa a változó általános variációkra

A rezsicsökkenés okai
  • Rögzített általános költségek alul vagy túl elnyelése;
  • Igény csökkenése / nem megfelelő tervezés.
  • Meghibásodások / áramkimaradás.
  • Munkaügyi kérdések.
  • Infláció.
  • A tervezés hiánya.
  • A költségkontroll hiánya

# 4 - Értékesítési eltérések

  • Értékesítési eltérés = Költségvetés szerinti értékesítés - Tényleges értékesítés

A további értékesítési eltérések az eladási ár változásának vagy az értékesítési volumen változásának tudhatók be

  • Értékesítési ár variancia = tényleges mennyiség (tényleges ár - költségvetési ár)
  • Értékesítési volumen szórása = költségvetési ár (tényleges mennyiség - költségvetési mennyiség)

Az értékesítési eltérés okai

  • Árváltozás.
  • A piac méretének változása.
  • Infláció
  • A piaci részesedés változása
  • Vevői magatartás változása

Így a varianciaanalízis segít minimalizálni a kockázatot azáltal, hogy összehasonlítja a tényleges teljesítményt a standardokkal.