Országkockázat (meghatározás, típusok) Hogyan lehet mérni és elemezni az ország kockázatát?

Mi az országkockázat?

Az országkockázat olyan kockázat, amely azt jelzi, hogy egy külföldi kormány (ország) gazdasági lassulás vagy politikai nyugtalanság eredményeként elmulasztja pénzügyi kötelezettségeit. Még egy apró híresztelés vagy leleplezés is kevésbé vonzóvá teheti az országot azok számára a befektetők számára, akik nehezen megkeresett jövedelmüket egy olyan helyre akarják parkolni, amely megbízható és kevésbé valószínű, hogy nem fog késni.

Példa az országkockázat-elemzésre

Tegyük fel, hogy két ország - az USA és Algéria . Feltéve, hogy mindkettőnek nagyon ígéretes projektjei vannak, amelyek finanszírozásához kötvényeket kívánnak kibocsátani. Melyik kötvények biztonságosak, és melyek a nemteljesítési esélyek? Itt jön az értékelési rész, ahol a befektetőnek az ország stabilitásának tulajdonítható különféle tényezőket kell megvizsgálnia, például politikai helyzetét, inflációs rátáját, gazdasági egészségi állapotát, adórendszereit és sok más tényezőt.

Gondos értékelés után a befektetők megállapíthatják, hogy szilárd politikai felépítése, demográfiai jellemzői, adórendszere, technológiai fejlődése és gazdasági jóléte miatt az Egyesült Államok sokkal jobb befektetési lehetőség, mint Algéria. Ezért elmondható, hogy Algériának sokkal magasabb az országkockázata, mint az Egyesült Államoknak. Valójában az Egyesült Államokban tapasztalható a legalacsonyabb országkockázat a világon.

Az országkockázat típusai

Ez a következő országkockázattípusokba sorolható:

# 1 - Szuverén kockázat

Ez arra utal, hogy egy központi bank olyan szabályokat vezet be, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a befektetői részesedések értékét. Ez magában foglalja annak lehetőségét is, hogy egy külföldi kormány nem teljesítse államadósságát.

# 2 - Gazdasági kockázat

Ez arra az esélyre utal, hogy egy ország tágabb értelemben nem teljesíti adósságkötelezettségeit. Ez leggyakrabban az ország gazdasági egészségi állapotának egyik tényezője. A szuverén kockázat egyfajta gazdasági kockázat.

# 3 - Politikai kockázat

Ez a fajta kockázat főleg az ország politikai helyzeteiből adódó veszteségekhez kapcsolódik. Előfordulhat, hogy még egy politikus megjegyzése sem fog jól elhelyezkedni a nemzetközi közösségben, hozzájárulva ezzel az országkockázat kialakulásához.

Országkockázat mérése és elemzése

Az országkockázat mérése és elemzése nem egyszerű feladat. A befektetők számos különböző módszert alkalmazhatnak az értékelésre. A legtöbb esetben a különböző kockázati intézkedések, például az adósság / GDP arány, a béta együtthatók és az országminősítések kombinációja nagyon hasznosnak bizonyulhat. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) két elemzési módot vázolt fel:

# 1 - Mennyiségi elemzés

A kockázati intézkedéseket, például a béta együtthatókat és a kockázatot jelölő arányokat (például az adósság / GDP arány), kvantitatív módszerek szerint osztályozhatjuk. A Morgan Stanley tőkebefektetési index vagy az MSCI index a legtöbb részvény referenciaértéke, így a teljes globális piacot egy fedél alatt képviseli. Az ország MSCI indexének béta-együtthatója használható az országkockázat mérésére. Ezen indexen keresztül összesen 23 ország képviselteti magát.

# 2 - Minőségi elemzés

A kvalitatív elemzés inkább a mérés szubjektív aspektusai felé hajlik. Ez nem biztosítja a befektetők számára a kockázati számot, de nagyon világos képet adhat egy ország kockázati környezetéről. Bármilyen hirtelen politikai felfordulás vagy a piaci statisztikák változása instabillá teheti az ország gazdaságát, növelve ezzel az ország kockázatát. A szuverén minősítések ellenőrzése és a legfrissebb változásokkal történő frissítés nagyban segíti a befektetőket.

Előnyök

  1. Mint korábban jeleztük, az országkockázat-értékelés figyelmezteti a befektetőket és tisztában van azzal, hogy mit várhatunk egy adott országba történő befektetésektől.
  2. Nemcsak a befektetők, de egy ilyen elemzés is segíti a vállalatokat az adott ország környezetének megfelelő stratégiák megfogalmazásában. Az ilyen stratégiai tervezés segít abban, hogy a különböző országokat eltérő módon kezeljék.
  3. Ez magában foglalja mind a gazdasági, mind a politikai kockázatokat. A mérés kísérleti képet nyújt az ország gazdasági egészségi állapotáról és politikai környezetéről. A kockázatértékelésnek ez a kétirányú megközelítése nagyon előnyös azoknak a kormányoknak is, akik ennek megfelelően alakíthatják ki külpolitikájukat.
  4. Számos vállalat és kiadvány használja a saját országkockázat-elemző eszközét. Ennek az eszköznek a segítségével különböző módszereket dolgozhatnak ki az ilyen kockázat elleni biztosításra.

Hátrányok

  1. Ez több száz tényezőtől függ, ami megnehezíti és nem olyan pontos az értékelését. A mérési hiba vagy a kihagyás hibája feltétlenül bekövetkezik. Még a legkifinomultabb algoritmusok sem képesek pontosan rögzíteni az összes tényezőt.
  2. A minőségi értékelés nagyrészt az információk elérhetőségén és beépítésén alapul. A talált információ azonban soha nem tökéletes. Tehát nem képes mindent megfelelően megragadni.

Korlátozások

Az eddig kidolgozott országkockázati modellek nem tudták megfelelően visszatartani az országok folyamatosan változó gazdasági és politikai környezetét. Unalmas folyamat az expozíció pontos méretének és jellegének meghatározása is.

Az expozíció kezelése

  1. A befektetőknek és a pénzügyi vállalatoknak ki kell dolgozniuk egy megfelelő keretrendszert, amely magában foglalja és elkülöníti az országkockázat különböző részeit.
  2. Ugyancsak egy ország erőforrásai és az elsődleges foglalkozás irányítja a gazdaságot. A felmérés során előnyös lehet olyan csoportok felállítása is, amelyek szorosan figyelik ezeket a területeket.
  3. A lépések nyomon követése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni és frissíteni kell a kockázati kitettséget.
  4. A minősítések felhasználásával értékelhető az ország helyzete a globális piacokon.

Következtetés

A növekvő globalizációval és a nemzetek közötti kereskedelem bővülésével a pénzügyi szervezeteket, beleértve a bankokat és más befektetőket is, nagyon nyugtalanította. Ismert tény, hogy mindeddig nem sokat tettek az országkockázat-kitettség megfelelő kezelése és megfékezése érdekében, mivel a 2007–2008-as válság kibontakozásáig sokan feledésbe merültek.

A túlzott kockázatú országok értékelésén és elkerülésén kívül a diverzifikáció és a fedezeti ügyletek is segíthetnek bizonyos mértékben enyhíteni ezt a kockázatot. Országkockázati térképeket is kidolgoztak, hogy képet alkothassanak a különböző földrajzi régiókkal kapcsolatos kockázatokról. De a kockázat jellege olyan, hogy továbbra is változó mértékű bizonytalanság áll fenn.