Munka termelékenység (meghatározás, képlet) Hogyan lehet kiszámolni?

Munkaerő-termelékenység meghatározása

A munka termelékenysége a munkavállaló hatékonyságának mérésére használt fogalom, amelyet a munkavállaló által termelt kibocsátás értékeként számolnak időegységenként, például óránként. Az egyéni termelékenység összehasonlításával az átlaggal azonosítható, hogy egy adott munkavállaló alulteljesít-e vagy sem. A koncepció nemzeti szinten is felhasználható az ország GDP (bruttó hazai termék) kiszámításához.

Munkaerő-termelékenység képlete

A munkavállaló termelékenységét a következő képlet segítségével lehet kiszámítani.

Az eredmény biztosítja az óránkénti termelékenységet.

Hogyan lehet kiszámítani a munka termelékenységét?

Itt három lépésről van szó.

• 1. lépés - Számítsa ki az előállított áruk és szolgáltatások értékét

Ez a lépés magában foglalja a munkavállaló által az adott időszakban előállított vagy nyújtott áruk és szolgáltatások pénzértékének kiszámítását. Az érték azt az értéket jelenti, amelyen az adott árukat vagy szolgáltatásokat eladják.

• 2. lépés - Az Input Man Hours azonosítása

A bevitt munkaórák azt az órákat jelentik, amelyeket a munkavállaló az áruk előállításához vagy a szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vesz.

• 3. lépés - Oszd meg és számold ki az eredményt

Az utolsó lépés az előállított áruk és szolgáltatások értékének felosztása az input munkaórákkal. Az így kapott adat biztosítja az alkalmazottak óránkénti termelékenységét.

Példa a munkaerő-termelékenységre

A Goodwill Ltd nevű cégben egy munkás 20 óra terméket gyártott el 5 óra alatt. Az egységeket a társaság egységenként 30 USD áron értékesíti. Számítsuk ki ebben az esetben a munkavállaló termelékenységét.

Megoldás

• Az előállított áruk értéke = 20 egység * 30 USD egységenként = 600 USD
• = 600 USD / 5
• = 120 USD

Ezért egy munkás 120 dollár értékű árut állít elő egy óra alatt.

Tényezők

Sok tényező befolyásolhatja a termelékenységet, amelyek a következők:

• Kiképzés

A képzés szintje befolyásolja a munka termelékenységét. Ha a munkavállalók megfelelő képzést kapnak, akkor a termelékenység várhatóan növekedni fog.

• Túlóra

Ha a munkavállalók túlóráknak vannak kitéve, a termelékenység negatív hatással lesz, mivel a munkavállalók fáradtnak és letargikusnak érzik magukat.

• Motivációs szint

A dolgozók általában jobban teljesítenek, ha motiváltnak érzik magukat. Ezért fontos egy olyan környezet megteremtése a szervezetben, amelyben a munkavállalók motiváltnak és magabiztosnak érzik magukat.

• Használt bemenetek

Ha a munkavállaló hibás nyersanyagokat vagy gépeket használ, akkor ez a munkavállaló termelékenységét befolyásolja.

Munkaerő-termelékenység vs teljes tényező-termelékenység

A munka termelékenysége az áruk vagy szolgáltatások időegységenkénti termelésének szintjét jelenti. Ez tükrözi a munkavállalók hatékonyságát az áruk előállításában, a szolgáltatások nyújtásában vagy a szolgáltatások kihasználtságában. A bemeneti időn kívül más bemeneti tényezőt nem veszünk figyelembe.

Míg a teljes termelékenység a termelés szintjét jelenti két input, nevezetesen a munkaerő és a tőke súlyozott átlaga alapján. Kiszámításához a teljes termelést elosztjuk az idő és a tőke súlyozott átlagával. Így a teljes faktor termelékenység két input, a munkaerő és a tőke hatását veszi figyelembe.

Fontosság

A vállalatok munkaerő-termelékenységét tekintve a koncepció hasznos abban az értelemben, hogy tükrözi a munkavállalók teljesítményét. Használható szabványos, produktív szint meghatározására, amely alapján ki lehet dolgozni a jól teljesítő munkavállalók javadalmazásának ösztönzési rendszereit. Ez segít a vállalkozásoknak abban is, hogy megfontolják, szükséges-e lépéseket tenniük a termelékenység szintjének javítása érdekében.

A munka termelékenységéről a teljes gazdaság szempontjából szólva ez tükrözi a GDP szintjét. Javított életszínvonalra utal a fogyasztási szint növekedése esetén is. A termelékenység növekedése ugyanis azt jelenti, hogy több árut és szolgáltatást állítanak elő ugyanabban az időszakban, és így a fogyasztási szint is növekszik.

Előnyök

• A megnövekedett termelékenység az erőforrások hatékony felhasználását és az alacsonyabb termelési költségeket jelentené.
• Az alacsonyabb átlagos költségek viszont jó profithoz vezetnek.
• Az a vállalat, ahol a munka termelékenysége magas, versenyelőnyt élvez másokkal szemben.
• A munkavállalók tekintetében a jobb termelékenységű alkalmazottak igényt tarthatnak a vállalat által nyújtott teljesítményalapú juttatások előnyeire.
• A megnövekedett termelékenység egyúttal az általános gazdasági feltételek javulását is jelenti.

Korlátozások

• Ez a koncepció nem veszi figyelembe más inputok, például a tőke hatását.
• Ezenkívül a termelékenységet számos egyéb tényező befolyásolhatja, például a használt géptípusok állapota, a felhasznált nyersanyagok, amelyeket nem vesznek figyelembe.

Következtetés

A produktív munka fogalma üzleti és országos szinten egyaránt használatos. A koncepciót közgazdászok széles körben használják szerte a világon, és nagyon hasznos.