Mi a házi osztalék?
A házi készítésű osztalék a készpénz beáramlására utal, amelyet a befektető maga határoz meg a pénzforgalmi céljainak teljesítése érdekében. Ezáltal eléri a pénzforgalomra vonatkozó céljait azáltal, hogy a részvényeinek bizonyos százalékát eladja portfóliójából, vagy megkapja a hagyományos osztalékot.
Egyszerű szavakkal: az a pénzáramlás, amelyet maga a befektető hoz létre portfóliójának egy részének eladásával. A befektetőknek lehetnek cash flow célkitűzések. E célok elérése érdekében a befektető vagy megkapja a Társaságtól a hagyományos osztalékot, vagy eladhatja részvényeinek / tulajdonának egy százalékát a pénzáramlás előteremtése érdekében.
Ez eltér a társaságok által bejelentett hagyományos osztaléktól. A cég osztalékpolitikával rendelkezik, és az osztalékot a pénzügyi év vége alatt vagy azt követően hirdeti meg. Az osztalékpolitika alapja a Társaság által elért nyereség. A társaság dönthet úgy, hogy nem fizet osztalékot, és újrabefekteti a nyereséget a Társaság működésébe. Ha a Társaság nem fizet osztalékot, vagy kifizeti az elégtelen osztalékot, a befektető eladhatja a portfólió egy részét, hogy általában megkövetelje a jövedelemáramot. Házi osztalékelméletnek vagy osztalékirrelevancia-elméletnek hívják.
Házi osztalék elmélet (osztalék irrelevancia elmélet)
Ez az elmélet azt sugallja, hogy a befektető közömbös a Társaság osztalékpolitikája iránt, és el tudja adni a részvényeket a szükséges jövedelem megszerzése érdekében. Ezt támasztja alá az az érv, miszerint amikor egy cég osztalékot deklarál, a Társaság részvényárfolyama ugyanannyival csökken, mint az osztalék lejárta utáni osztalék. Így nincs különbség, ha a befektető az osztalék kihirdetése előtt vagy az osztalék lejárta után eladja a részvényeket, mivel semlegesíti a pénzügyi nyereséget.
Ez azonban a valós világban nem biztos, hogy igaz. Amikor egy befektető eladja portfóliójának vagy részvényeinek egy részét, akkor kevesebb részvény marad rövid távú monetáris nyereség érdekében. Továbbá az osztalék irrelevancia elmélete csak akkor igaz, ha nincsenek adók, nincs bróker és a részvények végtelenül oszthatók, ami nem a valós forgatókönyv.
Példák otthoni osztalékra
1. példa
Vizsgáljuk meg a következő példákat:
- Egy befektető 1000 Microsoft-részvényt vásárolt 250 dollárért 2018 márciusában. 2018 szeptemberéig az árfolyam 400 dollárra emelkedett, és a társaság nem jelentett be osztalékot.
- A befektető célja az volt, hogy november végéig 4000 dollárt készítsen készpénzre. Ezért 10 Microsoft részvényt adott el 400 dollárért, és 4000 dolláros házi osztalékot termelt. A befektetőnek 396 000 dollárnyi részesedés marad a részvények eladása után. Így a Microsoft osztalékmentes politikája nem befolyásolta a befektetőt abban, hogy „házi készítésű osztalékot” vigyen haza.
Lássuk, mikor jelentette be a Társaság az osztalékot.
- Tegyük fel, hogy a Microsoft részvényenként 4 dolláros osztalékot jelentett be. Most, az ex-osztalék dátuma után, a Társaság részvényei 396 dolláros áron lesznek, azaz levonják az osztalékot a részvények árából.
- Így a befektetőnek most 4000 dollár lesz osztalékja és 1000 részvénye @ 396 dollár, így részesedése 396000 dollár lesz.
- Feltételezzük, hogy nincsenek tőkenyereség-adók, osztalékadók vagy brókerek. Ez a forgatókönyv azonban megváltozik, miután felvesszük ezeket a díjakat; a befektető nem biztos, hogy közömbös az osztalék megszerzésében vagy a házi készítésű osztalék létrehozásában.
2. példa
Vegyünk egy másik példát, amikor a Társaság kifizette az osztalékot, de ez nem elegendő a befektető számára.
- Szeptember 4-én Allen 500 részvényt birtokol @ 31,4 USD értékben egy pénzügyi szolgáltató társaságtól, amely részvényenként 1,4 dollár osztalékot fizetett. Allen abban reménykedett, hogy 1000 dolláros bevételt hoz a Társaság részvényeiből, azaz részvényenként 2 dolláros osztalékra számított. Az osztalékfizetés dátuma szeptember 12..
- Allen arra számít, hogy ennek az elméletnek a felhasználásával megteremti a szükséges mennyiséget. Várja az osztalék lejártáig, hogy részvényenként 1,4 dollár osztalékot kapjon. Az osztalék lejárta után a részvény árfolyama részvényenként 30 dollár lesz.
- Így, miután megkapta az osztalékot, Allen eladja a Társaság 10 részvényét @ 30 dollárt, és 300 dollárt generál a saját készítésű osztalékban.
- Allen tehát 1000 dolláros jövedelmet termelt osztalék révén.
Kihívások / hátrányok a házi készítésű osztalékban
- A részleges részvények eladása nem reális. Mivel a részvények nem oszthatók meg végtelenül, a befektetőnek 1-es többszörösében kell részvényeket eladnia, ami azt jelenti, hogy a befektetőnek néhány év után nem lesz eladási részvénye. 0,5 részvény vagy bármilyen rész eladása önmagában a valós világban nem lehetséges.
- A részvények eladásával közvetítői tevékenység folyik. Egy tökéletes világban azt gondolhatjuk, hogy nem merülnek fel tranzakciós költségeink, de a való világban a tranzakciós költségek csökkenthetik a részvények eladásából származó hozamokat vagy jövedelmeket. A hagyományos osztalékokhoz képest, ahol nincs közvetítői tevékenység, és a befektetők a pénzt bankszámlájukon kapják meg, közvetítői díjak merülnek fel, amelyek meghaladhatják a részvények eladásából származó ilyen házi osztalék teljes összegét.
- Az adók jelentős hátrányt jelentenek, miközben bevételeket hoznak létre az ilyen osztalékokból. A Társaság által fizetett hagyományos osztalékok általában alacsonyabb adókkal rendelkeznek, mint a házi készítésű osztalékok, amelyek tőkenyereség-adóval járnak. Így ezek az osztalékok több adót eredményeznek.
- A befektető elveszíti a tulajdonrészét, és így veszít a részvényárfolyam jövőbeli növekedéséből. Miközben a saját készítésű osztalékokból rendszeres jövedelmet hoznak létre, a befektetők eladják portfóliójának egy részét, így vesztenek a befektetések jövőbeni megtérüléséből.
Következtetés
Ez a rendszeres jövedelem megszerzésének egyik formája a portfólió egy részének eladásával. Ez a várható jövedelem fenntartása érdekében történik, amelyet a Társaságok nem az elégtelen vagy egyáltalán nem fizetendő osztalék miatt nem hoznak létre.
Elméletileg a befektető közömbös lehet a Társaság osztalékpolitikájával szemben, és jövedelemegyenértéket generálhat az osztalékot fizető társaságnál. De ha beleszámítjuk a közvetítői díjakat, adókat, a részvény házi osztalékainak jövőbeli növekedési potenciálja nem biztos, hogy olyan hatékony, mint a hagyományos osztalék.