Költség-megtérülési módszer (meghatározás, példák) Mikor kell használni ezt a módszert?

Mi a költség-megtérülési módszer?

A költség-megtérülési módszer az egyik olyan bevétel-elszámolási módszer, amelyben a vállalat nem számolja el a bruttó nyereséget vagy a bevételt az áruknak, amelyeket a vevőnek értékesítenek, mindaddig, amíg az adott eladáshoz kapcsolódó teljes költségelemet a társaság teljes mértékben meg nem kapta az ügyféltől és miután az egész költség összege beérkezett, a fennmaradó összeget bevételként kell elszámolni.

Példák a költség-megtérülési módszerre

1. példa

Például az A Company ltd. hitelt ad el az áruknak az ügyfeleknek. Az árbevétel elszámolásához a vállalat a költségmegtérülési módszert követi, mivel bizonytalanság áll fenn a vállalkozás számos ügyfelétől származó pénz behajtási arányával kapcsolatban. 2016. szeptember 1-én néhány árut hitelként eladott egyik vevőjének, Y úrnak, 250 000 dollárért. Az A vállalat számára eladott áruk ára 200 000 dollár volt.

Az eladás idején a vállalat azonnal 50 000 dollárt kapott, a társaság pedig a következő években megkapta a többi kifizetést. 2017-ben 50 000 dollár, 2018-ban 100 000 dollár, a 2019-es évben pedig 50 000 dollár egyenleg érkezett be. Mikor kell elszámolni a vállalat nyereségét a költség-megtérülési módszer szerint?

A költségmegtérülési módszer szerint a társaság nem számolja el a bruttó nyereséget vagy a vevőnek eladott áruk ellenében keletkezett jövedelmet, amíg az adott eladással kapcsolatos teljes költségelemet a társaság teljes mértékben meg nem kapta az ügyféltől. Miután a teljes költségösszeg beérkezett, a fennmaradó összeget bevételként könyveljük el.

• A jelen esetben a cég 2016. szeptember 1-jén eladott néhány árut Y úrnak, 250 000 dollárért. Az eladott áruk tényleges költsége 200 000 dollár volt.
• A társaság részletekben kapott áruk után kapta meg a fizetést. 50 000 dollárt azonnal, 2017-ben 50 000 dollárt, 2018-ban 100 000 dollárt és 2019-ben 50 000 dollár egyenleget kaptak.
• Most 50 000 USD (250 000 USD - 200 000 USD) a vállalat nyeresége, amelyet nem fog elszámolni abban az elszámolási időszakban, amelyben az értékesítés megtörténik, inkább ugyanezt fogják bevételként elszámolni abban az időszakban, amelyben a fizetés megtérülést követően történt. az eladott áruk költsége.
• A 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban kapott összeg összege 200 000 USD (50 000 USD + 50 000 USD + 100 000 USD), amely megegyezik az eladott áruk költségével, tehát ezekben az években nem számolnak el bevételt.
• A 2019-ben eladott áruk költsége felett kapott, 50 000 dollárt elérő összeget azonban a 2019-es év bevételeként kell elszámolni.

2. példa

2013. október 1-jén a Sapphire Corporation acélgyártó eladott néhány acélrudat 80 000 dollárért. Az ügyfeleknek négy egyenlő éves, 20 000 dolláros kifizetést kell teljesíteniük a kamatfizetésekkel együtt, 2013. október 1-jétől, 2013. november 1-től kezdődően, a megállapodás szerint. Az acélrudak kialakításának költsége 56 000 dollár. A cég pénzügyi éve december 31-én zárul.

Itt a társaság 2015. október 1-jétől kezdődő két egyéves működés után és sikeres költségmegtérülés után kezdte el elszámolni a nyereséget.

Előnyök

• A vállalat a bevétel-elszámolás céljától kezdve a költségmegtérülés megközelítését alkalmazza abban az esetben, ha ésszerű bizonytalanság merül fel az ügyfelektől származó pénz beszedésével kapcsolatban a hitel alapon történő eladásokkal szemben, mivel messze ez a módszer az összes közül a legkonzervatívabb. a rendelkezésre álló bevétel-elszámolási módszereket.
• A költségmegtérülési módszerrel késik az adófizetés esedékessége, mivel az adót csak akkor kell fizetni, miután a vállalat megtérítette a termék teljes költségét. Így ezzel a módszerrel a vállalkozás tulajdonosa némi megtakarítást érhet el.

Hátrányok

• A költség-megtérülési módszer alkalmazásával, bár a vállalat elismeri a költségeket és az értékesítéseket, az ezzel kapcsolatos bruttó nyereség akkor sem kerül elszámolásra, ha a társaság számára lényegében valamilyen eladás a követelés, és a bruttó nyereséget csak abban az esetben kell elszámolni. teljes nyugta érkezett.
• Ebben a módszerben a vállalat nyereségét arra az időszakra utalják, amikor az adott nyereség ellenében befizetést kapnak. Tehát akkor is, ha az eladás egy időszakra vonatkozik, a társaság nem tudná azt az adott időszak bevételének felmutatni.

Mikor kell alkalmazni a költség-megtérülési módszert?

• Ezt a módszert főként azokban a helyzetekben alkalmazzák, amikor az áruk vásárlóktól történő értékesítése ellen a vállalat számára nagyon bizonytalan, és ahol nehéz a részletfizetési módot igazolni.
• Továbbá abban az esetben, ha a vállalat nem tudja pontosan meghatározni az eladási értéket. Ezt a módszert előnyben részesítik, mivel ezekben az esetekben, mivel a teljes bevétel nehezen meghatározható, körültekintő a bevételek nyilvántartása, amelyek megegyeznek a vállalat költségeivel megegyező bevételekkel.
• A költségmegtérülési módszerrel késik az adófizetés esedékessége, mivel az adót csak akkor kell fizetni, miután a vállalat megtérítette a termék teljes költségét. Tehát ezzel a módszerrel a vállalkozás tulajdonosa némi megtakarítást érhet el.

Következtetés

Így a költség-megtérülési módszer esetében a társaság a költségen felül keresett összeget bruttó nyereségként vagy jövedelemként fogja elszámolni, ha ugyanez a vállalat felmerült költségeinek megtérülése után meg is érkezett, azaz a társaság elismeri a költségeket. csak akkor kap bevételt, ha a tényleges pénzt megkapta az ügyfelektől az eladások ellenében.

A társaság a bevétel-elszámolás céljától kezdve a költség-megtérülési módszert alkalmazza abban az esetben, ha ésszerű bizonytalanság merül fel az ügyfelektől származó pénz beszedése tekintetében a hitel alapján történő eladásokkal szemben, mivel messze ez a módszer az összes a rendelkezésre álló bevétel-elszámolási módszereket.